Marko Marin az nso.hu-nak adott interjújában elmondta a vasárnapi, Kisvárda ellen 4-0-ra megnyert mérkőzésen szerzett találatáról,
adta magát, hogy átemelje a kapust.
"Ryan Mmaee mesterien sarkazott elém, én pedig amikor láttam, hogy a kapus kilép a gólvonalról, átemeltem rajta a labdát" - majd elárulta, hogy jelenleg még messze van a csúcsformájától.
"A nyáron érkeztem Magyarországra,
a képességeimmel mindenki tisztában van. Erőnlétileg kellett utolérnem magamat. Az önbizalmammal sohasem volt gond, tudom, mire vagyok képes, de ahhoz, hogy ezt meg is tudjam mutatni, munka kell. Sok munka. Immár készen állok rá, hogy beverekedjem magam a kezdőcsapatba"
- mondta Marin, aki a kiállításról is ejtett szót.
"Sokkal több terület nyílt előttünk. De az emberelőnyt nem ajándékba kaptuk, egy-egy párharcba nem lehet úgy belemenni, mint ahogyan Matheus Leoni tette. Ha mégis így tesz, ne csodálkozzon, ha piros lapot kap. A mérkőzésen egyébként ha öt perc gyengébb periódusunk volt. A fordulás után egyenlíthetett volna a hazai csapat, de Dibusz Dénesnek köszönhetően jól jöttünk ki abból az időszakból."
A kiváló játákos elárulta,
úgy vágtak neki az összecsapásnak, hogy a válogatott szünetben ők álljunk a tabella élén.
"Fontos volt, hogy megmutassuk, az elmúlt hetek visszafogottabb teljesítménye után sem kerültünk hullámvölgybe.
Nem volt felhőtlen a hangulat az öltözőben, a Celtic elleni Európa-liga-vereség mindannyiunkat megviselt. Szeretnénk bajnokok lenni, ehhez a vasárnapi mérkőzést is meg kellett nyerni."
Arról, hogy hol szeretett a legjobban futballozni, így vélekedett Marin:
"Nem is kérdés, a Bundesliga az első. Németországban nőttem fel, két és fél éves voltam, amikor oda költöztünk. Számomra Németország jelenti az otthont, Szerbia csak azután következik. A szüleim Belgrádban születtek, ott nőttek fel, ezért is volt számomra nagy esemény, hogy játszhattam a Crvena zvezdában. Valóban sok helyen megfordultam, és
ha egyet kellene kiemelnem, az Spanyolország lenne. Egészen más stílusban játszanak ott a csapatok, mint bármelyik másik európai országban.
Még Angliát sem lehet velük egy lapon említeni." Hozzátette, a Chelsea volt a legjobb csapat, amelyben eddig játszott.
"Amikor kétezertizenkettőben oda igazoltam,
a világ legjobb csapata volt, Didier Drogbával, Frank Lamparddal, John Terryvel. Érkezésem előtt nyerték meg a Bajnokok Ligáját, majd következett az Európa-liga-diadal. Pedig a Werder Bremen vagy éppen a Sevilla sem volt rossz együttes,
utóbbival megnyertem az Európa-ligát" - mondta a támadó, aki soha nem fejelti el kétezertízes dél-afrikai világbajnokságot, amelyen a német válogatottal bronzérmet nyertek.
"A bronzmérkőzésen Uruguayt győztük le három-kettőre, remek csapatunk volt.
Minden játékosnak a csúcsot jelenti karrierjében, ha világbajnokságon szerepelhet. Nekem ez a legnagyobb élmény. Az elődöntőben a későbbi győztes spanyolok állítottak meg bennünket, állítom, ha a döntőben találkozunk, aranyérmesek vagyunk. És tudja,
mi maradt meg bennem a mai napig arról a világbajnokságról? A vuvuzela hangja. A helyszínen eleinte idegesítő volt a jellegzetes hangszer monoton hangja, kellett egy-két mérkőzés, míg megszoktuk."
Marin elmondta, Szaúd-Arábiában jobban érezte magát, mint amire számított. Elmondása szerint egyáltalán nem olyan alacsony a bajnokság színvonala, mint ahogyan azt sokan feltételezik. Minden csapatban hét külföldi lehet, ők általában a minőséget képviselik.
"Én sem véletlenül mentem oda. És az ázsiai futballisták is nagyon jók. Sajnos a koronavírus miatt odaérkezésem után csupán az első három hónapban lehettek szurkolók a lelátókon, azt követően üres stadionokban futballoztunk. De jó volt új kultúrát megismerni, valami másba belekóstolni."
A német játékos suámára létkérdés, hogy a családja a közelében legyen, így mindenhova mennek vele.
A feleségével két kisgyermekük van, a fiuk négyéves, a kislányuk most múlt egy, így em unatkozik a hétköznapokban sem. Hozzátette, a kisfia egyelőre csak vele, otthon rúgja a labdát, de imádja a focit.
"A hétvégi, kisvárdai mérkőzés után is alig várta, hogy hazaérjek, és elújságolja, látta a gólomat a televízióban."