Önkívületben tomboló férfiak: a haka titokzatos rituáléja

Nem kell ahhoz elvakult sportrdukkernek lenni, hogy egy-egy rigmus magával ragadja az embert egy focimeccsen, egy vízilabda- vagy egy kézilabdameccs nézőjeként. Elég, ha csak a ria-ria Hungáriára, a hajrá magyarokra, vagy "Az éjjel soha nem érhet véget"-re gondolunk: bármilyen sportesemény résztvevőjeként lelkesen becsatlakozunk kedvenceink biztatásába. De létezik a világ távoli pontján egy misztikus rituálé, ami képes magával ragadni az embert húszezer kilométerről, akár a tévé vagy a számítógép előtt ülve is. Az új-zélandi hakáról van szó, ami jóval több egy csapat csatakiáltásánál és szurkolói biztatásnál.

A haka azonban nemcsak a rögbi szoros tartozéka. Szinte valamennyi új-zélandi csapatsportban bemutatták már az ősi maori tánc valamelyik formáját. A női focicsapattól kezdve a lacrosse és baseballválogatotton át a röplabdáig; a gyeplabda és a kézilabda játékosok is hangoltak már a mérkőzésre a hakával.

A legemlékezetesebb azonban az új-zélandi kosárlabda-válogatott 2014-es világbajnokságon, az Egyesült Államok elleni meccs előtt előadott hakája.

Érdemes figyelni a döbbent amerikai tekinteteket.

A maori szokás szerelmeseinek igazi kuriózum lehet egy-egy olyan sportesemény, amin óceániai országok játszanak egymással vagy Új-Zélanddal, azokon a meccseken ugyanis előbb mindkét csapat tagjai előadják a saját hakájukat, és csak azután kezdődik a játék.

A hétköznapokban is jelen van

Általános tévhit a hakával kapcsolatban, hogy azt csak férfiak adhatják elő. Létezik nemtől függetlenül, sőt, kifejezetten csak nők által bemutatható változata is. Annyira büszkék rá az őslakosok és a helyiek is, hogy már óvodában tanítják, mindegy, hogy vannak-e a gyereknek maori felmenői vagy sem. Haka versenyeket is rendeznek, de legyen szó bármilyen hétköznapi eseményről, biztos, hogy az új-zélandiaknak van rá egy hakájuk.

Maori harcosok hakát adnak elő az Új-Zélandra látogató Károly herceg és felesége, Kamilla tiszteletére Forrás: AFP/2015 Getty Images/Hagen Hopkins

Testközelből tapasztalhatta meg mindezt János, aki hét éve él Új-Zélandon. Egy szamoai származású helyi nőt vett feleségül, és már az esküvőn találkozott a hakával. "A sógorom, aki maori, egyszer csak felpattant, összenézett az egyik barátjával, és már kezdték is a hakát. Akiben maori vér van, az szinte azonnal csatlakozott hozzájuk, de fontos, hogy

Új-Zélandon a maorikon kívül is majdnem mindenki ismer és tud valamilyen hakát. A maori családokban szülőkről gyerekekre száll a koreográfia, mások pedig tanulják. Az én kisfiam is tanul hakát az óvodában

- mesélte az Origónak János. Szavait igazolja az a maori esküvői videó is, ami az ifjú pár számára előadott hakát örökít meg.

„Ezekben a mozdulatokban, a szavakban, az előadásmódban rengeteg érzelem jelenik meg egyszerre" - meséli tapasztalatait János.

Az öröm, a fájdalom, a tisztelet, az elszántság kifejezésére használják. A hétköznapjaik természetes része a haka.

Nemrég meghalt az egyik szomszédunk, egy maori család idős tagja. A hozzátartozók úgy búcsúztak tőle, hogy mielőtt bementek volna a házba, az utcán hakával tisztelegtek az elhunyt előtt. Nehéz elmondani, mennyire megindító volt." Az érzelmek felszabadítása tökéletesen visszaköszön azon a videón is, amin új-zélandi katonák búcsúznak elesett társuktól.

De iskolai ünnepségeken, például tanári nyugdíjazáskor is automatikusan a hakához nyúlnak az új-zélandiak.

Habár nemcsak nemtől és kortól, hanem bőrszíntől függetlenül is bárki táncolhat új-zélandi hakát, a szokás eredete tagadhatatlan, ehhez elég figyelmesebben megnézni a hakás videókat. "Látható, hogy azok, akiknek az ereiben maori vér folyik, teljesen máshogy adják elő.

Nekik szó szerint a vérükben van minden mozdulat, minden kifejezés, látszik is az arcukon, hogy teljesen átszellemülnek, szinte önkívületi állapotba kerülnek a haka közben.

Testközelből látni ezt lenyűgöző élmény, olyan, amit soha nem felejt el az ember" - osztotta meg velünk élményeit az Új-Zélandon élő János.

A haka titkát nehéz megfejteni, de talán valahol az ösztönös őszinteség táján kell kutatnunk. Sokat segíthet a misztikus jelenség esszenciájának megtalálásában, ha megismerjük Henare Teowai szavait, aki a haka művészetének egyik legnagyobb mestere volt. Halálos ágyán megkérdezték tőle, mi az igazán jó haka receptje, mire ő csak annyit felelt: az egész testnek beszélnie kell.