A húsz év után világbajnoki aranyérmet nyert magyar csapat tagjai, Dobrovitz József, Kecskeméti László és az egyéniben második Lázár Zoltán, valamint Fintha Gábor szövetségi kapitány egy álom valóra válásának tartja a mostani sikert.
"Ugyan már egy bronzéremmel is beértem volna, ám tudtam, hogy a fiúk képesek felnőni a feladathoz, s ha a szerencse is melléjük áll, akkor akár nyerhetnek is. Az egyéniben szerzett ezüstérem csak hab a tortán" - értékelt örömittasan Fintha.
A tavaly még kettes-, idén pedig négyesfogathajtóként csapat vb-aranyérmet nyert Lázár, ha lehet, még boldogabb volt. "Amikor a váltás mellett döntöttem, álmokat szövögettem, de az álmok általában nem válnak valóra. Nos ez a kivétel, ugyanis ennél nagyobb sikerről álmodni sem mertem volna. Egy embert mindenképpen meg kell neveznem, akinek nagyon sokat köszönhetek, és ő nem más, mint a bátyám, Vilmos" - mondta a 31 éves klasszis.
Lázár szerint a közönség támogatása nélkül nem sikerült volna megnyerni a versenyt, ugyanis csapattársaival és a lovakkal együtt rettenetesen elfáradt, de ezt nem érzékelte, mivel a hazai szurkolókat mindenképpen ki akarta szolgálni.
A nagy vesztes, címvédő holland Yjsbrand Chardon kijelentette, hogy egyéniben a német Michael Freund, illetve csapatban a magyarok teljesen megérdemelten nyertek. A háromszoros egyéni világbajnok, minden idők legeredményesebb négyesfogathajtója abban látja mostani vereségének okát, hogy az általa megnyert maratonhajtás túl sokat kivett lovaiból, s ő maga is elfáradt a második számban.
Az aranyérmes magyar csapatból egyedül Dobrovitz József volt kissé csalódott, mert mint mondta, egyéniben előrébb szeretett volna végezni a kecskeméti négyesfogathajtó világbajnokságon.
"Az aacheni viadalon elért harmadik helyem után azt hiszem érthető, hogy kicsit jobb szereplést vártam magamtól, de a csapatban szerzett aranyérem mindenért kárpótolt" - mondta a 36 éves vecsési hajtó, aki önmagához képest a maraton- (8. hely) és az akadályhajtásban (11.) nyújtott gyengébb teljesítményt.
Kecskeméti László viszont teljesen elégedett volt: "Amiért jöttünk, a csapat aranyéremért, azt haza is visszük. Azt hiszem, így egy rossz szavunk sem lehet."
A 40 éves tápiószentmártoni versenyző reméli, hogy a két év múlva a Lovas Világjátékok keretében Aachenben sorra kerülő következő világbajnokságon sikerül megismételni, vagy akár túl is szárnyalni ezt mostani remek teljesítményt.