Teljesítmény és túra, azaz a Kinizsi százas

A magyarországi teljesítménytúrák kétségkívül legnépszerűbbje a legendás Kinizsi százas. A túrát a Kinizsi Természetbarát Egyesület Encián Magashegyjáró Szakosztálya rendezi, idén már 25. alkalommal.

A túra nyílt és könyörtelen. Bárki elindulhat, de a 100 km-es kategóriában egy évnél nem régebbi orvosi igazolás szükséges.

A túrát csak gyalog lehet teljesíteni, ám fontos tudnivaló, hogy a teljesítménytúra nem verseny, így minden, a távot a szintidőn belül teljesítő résztvevő egyformán jogosult a díjazásra és a vízhólyagokra (utóbbira a lemaradók is).

A túra során sok minden megtörténik, például elég sok cuccot hagynak el a gyaloglók. Éppen ezért a talált tárgyakat a rendezőség az ellenőrző pontok zárása után megpróbálja célba juttatni, amit pedig nem visznek haza a kimerült túlélők, azt az egyesület a szertárában őrzi a következő Kinizsi százasig. Ha egy talált ruhadarabért több évig nem jelentkezik senki, akkor azt a törődésükről híres rendezők, komoly együttérzésről adva számot, a bányahegyi ponton a túrát feladó és ott alvó résztvevők között osztja szét. E hely leginkább menekült frontkatonák gyűjtőtáborára emlékeztet. Kimerült, elkínzott emberek hevernek szanaszét, de mindenki örül, hogy még él, s ez nem is kevés! Ezekkel szemben akadnak olyanok, akik végig futva nyomják le a Kinizsi százast, így nem is pazarolnak rá sokkal többet, mint fél nap.

A kerékpáros-társadalom, ha lehet, feltétlenül kerülje el az útvonalat a rendezvény ideje alatt. A résztvevők nagy száma miatt nemcsak a keskeny ösvényeken, hanem a szekérutakon is zavaró és balesetveszélyes, ha a különböző sebességgel haladó gyalogosok és kerékpárosok egy ösvényen csörtetnek.