A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

A Föld legrégibb, legkisebb teremtményei lehetnek a klímaváltozás nyertesei, aminek óriási visszahatásai lehetnek

Úgy vélik, hogy a prokarióták a legrégibb sejtalapú életformák a Földön. A képen tengeri baktériumok 3 dimenziós illusztrációja látható.
Vágólapra másolva!
Ezek az organizmusok fontos szerepet játszanak az óceánok egyensúlyának fenntartásában. Ryan Heneghan, a Griffith Egyetem munkatársa és kollégáinak egy új tanulmánya szerint ez az egyensúly veszélyben van. Azt találták, hogy a prokarióták figyelemre méltóan reziliensek a klímaváltozásra és ennek eredményeképpen egyre inkább uralhatják a tengeri környezeteket, ami akadályozhatja az óceán szénelnyelő képességét - írja Ryan Heneghan a The conversation magazin honlapján.
Vágólapra másolva!

Az egyensúly

A prokarióták magukba foglalják a baktériumokat és az archeákat. Úgy vélik, hogy ezek az organizmusok a legrégibb sejtalapú életformák a Földön. Az egész bolygón boldogulnak, a szárazföldön és a vízben, a trópusoktól a sarkokig. Méretük kicsit, de bőségesek. Globálisan minden emberre körülbelül 2 tonna tengeri prokarióta jut a Földön. Fontos szerepet játszanak a táplálékláncokban,  tápanyaggal látják el a halakat.

A tengeri prokarióták rendkívül gyorsan gyarapodnak. Ez a folyamat egy csomó szénkibocsátással jár: egy óceánban 200 méter mélységig körülbelül 20 billió tonna szenet produkálnak évente, ami duplája annak, amit az ember produkál. Ezt a masszív széntermelést a egy mikroszkopikus organizmus, a fitoplankton tartja egyensúlyban, ami fotoszintézis útján a napfényt és a szén-dioxidot energiává alakítja. 

 

A fitoplankton és más óceáni folyamatok szintén elnyelik az ember által évente az atmoszférába kibocsátott szén 1/3- át is. 

 

Ez segíti korlátozni a globális felmelegedés sebességét. Az, hogy hogyan reagálnak a prokarióták a melegedésre kulcsfontosságú annak megértésében, hogy a világóceánok egyensúlya hogyan változhat egy melegedő világban. Ez volt kutatásuk fókuszában.

Úgy vélik, hogy a prokarióták a legrégibb sejtalapú életformák a Földön. A képen tengeri baktériumok 3 dimenziós illusztrációja látható.
Fotó: The Conversation

 

Ezt találták


Előre akarták jelezni, hogyan fog hatni a klímaváltozás a tengeri prokarióták biomasszájára, a teljes globális súlyukra. Azt is vizsgálni szándékoztak, hogy hogyan fog hatni a széntermelésükre.

Számítógépes modelleket építettek, ami a világóceánokról készült tudományos vizsgálatok megfigyeléseinek tucatjait integrálta. Azt találták, hogy valószínűleg a prokarióták lesznek klímaváltozás nyertesei más tengeri élethez viszonyítva. Minden fok óceáni melegedéssel biomasszájuk körülbelül 1.5%-kal fog csökkenni. Ez kevesebb, mint fele mint a 3-5% csökkenés, amit előre jeleztek a nagyobb planktonok, halak és emlősök csökkenésére. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni tengeri ökoszisztémáknak kevesebb lesz az általános biomasszája, és egyre inkább a prokarióták fognak dominálni. Ez az elérhető tápanyagok és energia nagyobb arányát térítheti el a prokarióták irányába és el a halaktól.

Egy másik fontos változást is felfedeztek. Minden fok melegedésre a prokarióták a világóceánok felső 200 méterében plusz 800 millió tonna szenet fognak termelni évente. Ez a teljes Európai Unió jelenlegi kibocsátásával ekvivalens (miután a szén-dioxid szénné alakult).

A prokarióták biomasszája kevésbé fog csökkenni, mint a planktoné.
Fotó: The Conversation

 

Mindez mit jelent?

 

Az ember okozta klímaváltozás miatt a Föld óceánjai várhatóan 1-3 Celsius-fokkal melegednek a század végére, hacsak az emberiség nem változtat. Ha a prokarióták által termelt szén mennyisége növekszik, az csökkenteni fogja az óceánok képességét, hogy elnyelje az emberi kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a globális nettó zéró kibocsátás elérése még nehezebbé fog válni.

 

Sőt! A jelenlegi előrejelzések általában nem veszik figyelembe a halak klímaváltozás miatti csökkenését, hogy a melegedés átalakíthatja a tengeri táplálékláncokat azzal, hogy a prokariótáknak kedvez. Az előrejelzett hanyatlás valószínűleg alulbecsült.

 

Vannak azért jelentős bizonytalanságok. Az elemzés létező megfigyelésekre épült. A klímaváltozás már változtatja a tengeri ökoszisztémák körülményeit oly módon, amit a modellek lehet, hogy nem ragadtak meg. Azt sem tudják, hogy a prokarióták milyen gyorsan fognak alkalmazkodni és fejlődni az új környezetekben. De létező kutatás azt mutatja, hogy néhány héten belül a baktériumok új jellemzőket fejlesztenek, ami könnyebbé teszi a túlélésüket.


(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!