80 millió éves, ritka fogakkal teli moszaszaurusz állkapcsokat fedeztek fel Texasban

A Globidens alabamaensis moszaszaurusz művészi ábrázolása.

Fotó: Trevor Rempert

A Globidens alabamaensis egy 6 méter hosszú ragadozó volt, furcsa, gomba alakú fogakkal. Fosszíliáját Texas északkeleti részén ásták ki. A két felnőtt állkapocs darab bepillantást nyújt a Globidens alabamaensis életstílusába. Az állkapocsban sorakozó tompa fogak demonstrálják, hogy milyen brutális erővel ragadta meg a prédát a moszaszaurusz. Ezek a gomba alakú struktúrák nagyszerűek a hatásos támadáshoz, a páncél összezúzásához.

A késői kréta időszakban (100.5 millió-66 millió évvel ezelőtt) sok ikonikus tengeri ragadozó, mint például a delfinszerű ichtyoszaurusz és a hosszú nyakú plesiosaurus megadta magát a klímaváltozásnak, majd és megváltozott tengeri ökoszisztéma követte őket. A moszaszaurusz a korszak sekély tengereinek domináns predátora lett, elfoglalva azt az ökológiai fülkét, amit egykor az ismertebb elődeik foglaltak el. Ezek a hüllők gyorsan diverzifikálódtak, megtöltöttek sok ökológiai fülkét a változékony és prédában gazdag környezetben.

A Globidens alabamaensis moszaszaurusz művészi ábrázolása.
Fotó: Trevor Rempert / Live cience

 

A moszaszauruszok voltak abban az időben a leggyorsabban fejlődő ragadozók közé tartoztak

 

A G. alabamaensist 1912-ben fedezték fel, de csak egy maroknyi majdnem teljes példányt ástak ki. A legtöbb fosszília fogakból és kis állkapocs darabokból áll. Azóta négy plusz Globidens fajt írtak le.

 

Bár a legtöbb moszaszaurusz tőrszerű fogsoráról híres, a Globidens tompa, lekerekített fogakat fejlesztett, amik megfelelőek voltak a teknősök, az ammoniteszek és a kéthéjú kagylók összezúzására.

 

 A Western Interior Seaway, ami a késői kréta időszak alatt kettévágta a mai Észak-Amerikát, páncélos prédák széles választékát nyújtotta a G. alabamaensisnak.

A kutatók a Paleontological Sciences Magazinban augusztus 14-én publikált dolgozatukban két állkapocs csont felfedezését ismertetik.

A moszaszaurusz gömbölyű fogai tökéletesek voltak a héjak összezúzására.
Fotó: Trevor Rempert / Live Science

 

A darabokat egy magán fosszília vadász fedezte fel 2023-ban az Ozan Formációban, Texas északkeleti részén. Az üledék, amiben találta, a Campaniani Korszakból (83.6 millió-72.1 millió éve) való és csak 20 centiméter vastag. Mindazonáltal fosszíliában, köztük más moszaszaurusz fosszíliákban gazdag.

Az egyik állkapocsban 12 fog van; a másikban csak 6. A fogak körülbelül 1 hüvelyk hosszúak és lekerekítettek, tökéletesek a puhatestűek kemény héjának összezúzására. Az egyik állkapocsban a csírafog a fogíny alatt maradt. Ez később előbukkant volna, hogy kitöltsen egy rést. A

 

 tudósok úgy vélik, hogy mint a cápák, a moszaszauruszok egész életükben elhullatták és pótolták a fogaikat. Unikális fogaik végett képesek voltak egyidejűleg létezni más nagy moszaszauruszokkal, akik más prédákat űztek.

 

Az adaptációra valószínűleg hatással volt a lábasfejűek bővelkedése. Sok faj tudott egyidejűleg létezni, mert nem ugyanazokat a forrásokat használták. A moszaszauruszok voltak abban az időben a leggyorsabban fejlődő ragadozók közé tartoztak. Kitöltötték azokat az ökológiai fülkéket, amiket más nagy tengeri ragadozók hagytak hátra – nagy űr volt a táplálékláncban.

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)