Megérkezett a lengyel válogatott, pénteken érkezik a Rapid és a Partizán

 

Csak az A-válogatott játéka volt biztató a szerdai edzőmérkőzésen

Igen érdekes tanulsággal szolgált az A-válogatott szerda délutáni edzőmérkőzése. Hiányzott néhány megszokott név a csapatból, bekerültek viszont olyan játékosok a csapatba, akik már régen vagy csak nagyon ritkán szerepeltek az A-válogatottban.

Mitagadás, az első félidőben nagyon döcögött a csapat játéka. Meglátszott, hogy ebben az összetételben még sokszor nem értették meg egymás elgondolását. A nagyszámú szurkolósereg igen gyakran adott kifejezést elégedetlenségének. Pedig nem volt igazuk, mert olyan jelenségnek lehettek szemtanúi ebben a játék részben is, amelyet régen nem tapasztaltunk a válogatott edzőmérkőzésén.

Valamennyi játékos kivétel nélkül olyan akarással játszott, mintha egy nagy fontosságú mérkőzés sorsát kellett volna eldönteniük. Mindenki állandóan játékban volt. Még reménytelennek látszó labda után is futottak.

A második félidőben már sokkal jobb játékot láthattunk. Negyvenöt perc elegendő volt ahhoz, hogy a játékosok megértsék egymást. Vonatkozik ez elsősorban a támadósor tagjaira. Szusza és Puskás egész sorozatát mutatta be az ötletes megoldásoknak. De nemcsak szemre volt mutatós ekkor a válogatott játéka, az eredményesség nem maradt el. A nyolc gólon kívül, amit ebben a félidőben rúgtak, még egész sereg kitűnő lövés is ment a sztálinvárosiak kapujára. És hogy nem esett még több gól, az elsősorban a kitűnően védő Csepregi érdeme.
Volt még valami, ami különbözött az eddig megszokott edzőmérkőzésektől Bukovi Márton szövetségi kapitány és főleg Sós Károly edző állandóan figyelmeztette a játékosokat a hibáikra. Ezek a figyelmeztetések nemcsak a levegőbe hangzottak el, hanem a játékosok fegyelmezetten be is tartották az utasításokat.

Különösen meg kell emlékezni Puskás játékáról. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ő mozgatja többieket. Látszott rajta, hogy minden igyekezetével visszaakarja nyerni régi formáját. A játékosok nagy akarása azt bizonyítja, hogy ők is azon vannak, hogy a magyar labdarúgás minél előbb kilábaljon a hullámvölgyből.

A B-válogatott edzőmérkőzését a kora délutáni időben rendezték meg, igen helyesen, azért választották ezt az időpontot, mert a poznani mérkőzést is kora délután bonyolították le és feltételezhető, hogy szombaton is nyári meleg lesz.

A kánikulai hőség rá is nyomta bélyegét a mérkőzésre, időnként meglehetősen bágyadtan mozogtak a játékosok. De nem csak ez volt a hiba. Több hiányosság kiüközött a támadósor játékában. Különösen feltűnt, hogy mennyire erőltették a belső játékot. Teljesen megfeledkeztek arról, hogy szélsők is vannak a világon. Ezen kívül a belső játék is hibás volt. Nem gördültek folyamatosan a támadások, főleg az egyéni játékra törekedtek. A másik fő hiba, hogy csak igen keveset lőttek kapura. Egyedül Tichy próbálkozott minden helyzetből kapura lőni.

Olyan csatárjátékkal, mint amilyet szerdán mutatott a B-válogatott, nem sok sikert érhetnek el Poznanban. Jobban kell törekedniük a csapatjátékra és főleg lőni minden helyzetből. Nem szabad elfelejteni azt a régi igazságot, hogy a lövésből lesz a gól. Az együttes hátsó alakzata már sokkal biztatóbban mozgott. Különösen Dékánytól láttunk jónéhány kitűnő megoldást.

Az ifjúságiak edzőmérkőzésén látott játékkal nem voltak elégedettek a szakvezetők. Hoffer József kapitány azt mondotta, hogy a csatárok régen játszottak olyan gyengén, mint ezúttal. A közvetlen védelem tagjai és a fedezetek viszont jó formában játszottak. Az edzés végén így állították össze a csapatot: Várhídi - Lipták, Nemes, Pázmándy - Kaszás. Hanek - Kökény, Szalai, Sztáni, Matesz, Deli. A cserejátékosokat később jelölik ki.