DVDx 2.0 - A törvényesség peremén

Napjainkban virágzik a DVD-iparág. Szinte minden valamirevaló film napvilágot lát ezen az adathordozón, hiszen remek minőségben, térhatású hanggal és sok-sok érdekes járulékos információval egyetemben lehet egy korongra varázsolni a filmeket. Előfordulhat azonban, hogy drágán vásárolt korongjainkat kímélni szeretnénk a túl gyakori használattól. Szerencsére a rajta lapuló filmet más formában is élvezhetjük; erre ad módot ez az egyszerű és kényelmes segédprogram.

A következő teendőnk a kimeneti paraméterek (Output settings) meghatározása. Első feladatunk rögtön, hogy eldöntsük: a régebbi szabványú, MPEG1 tömörítésre épülő VCD formátumot választjuk-e, vagy az újabb, nagyobb felbontású és MPEG2 alapú SVCD-t. Abban az esetben, ha lejátszónk elboldogul az SVCD-vel, akkor mindenképpen ezt javasoljuk, hiszen tv-képernyőn nézve szinte tökéletes minőséget is elérhetünk vele, míg a VCD csak a VHS szalag minőségét ostromolja. Közvetlenül alatta állítható be a tömörítés néhány fontos paramétere. VCD-nél ezek adottak, de SVCD esetében a szabvány is határokkal adja meg a lehetőségeket. A leggyakrabban alkalmazott alapadatok szerint a képet 2376 Kbit/másodperces rátával kódolják, míg hang esetében 224 Kbit/másodperc a leggyakoribb beállítás. Ezekkel az értékekkel minden SVCD-kompatibilis lejátszó elboldogul.

A dolog szépséghibája, hogy egy hosszabb film így akár négy CD-t is elfoglalhat. Abban az esetben, ha hajlandóak vagyunk némi kompromisszumra a képminőség terén, könnyen elérhető, hogy két korongra visszaszorítsunk majd minden filmet. Olyan 1800 Kbit/másodperces rátáig visszalépve még egészen jó minőségben kódolhatunk. Itt azért érdemes vigyázni, ugyanis nem minden asztali lejátszó hajlandó a szokványos rátáktól eltérő paraméterekkel rendelkező lemezek lejátszására. Előbb feltétlenül tegyünk egy próbát! A hangráta változtatása még nem működik igazán a programban, lépjünk túl ezen a hiányosságon. A Motion search beállítás azt határozza meg, hogy MPEG tömörítés közben a kameramozgások, gyorsan változó képek esetében milyen precizitással keresse azokat. Három fokozatot különít el, ahol a gyorsaság és a minőség fordított arányban áll egymással. A Calculation pont alatt a számolási metódust határozhatjuk meg. Ha minden minőségi paramétert a legjobbra állítunk, valóban láthatóan jobb minőségű lesz az eredmény, de a kódolásra fordított idő bizony igen tetemes is lehet. Érdemes kicsit kísérletezni a paraméterekkel, és megtalálni azt a beállítást, amely igényeinknek és türelmünknek a legjobban megfelel. Fontos szekció az Export settings névre hallgató is. Itt határozhatjuk meg a felbontást (PAL esetében 480x576 automatikusan és NTSC esetében 480x480), azt, hogy az anyag eredeti méreteivel dolgozunk, vagy belenagyítunk, és a képarányokat megváltoztatjuk (akár Pan Scan módban is készíthetjük az anyagot, így 4/3-as képarányú SVCD-t készítve a 16/9-es forrásról. Természetesen ilyenkor önkényesen lecsapja a 16/9-es anyag széleit. Talán a Medium beállítást érdemes a leginkább kipróbálni, amikor kicsit belenagyít az anyagba, de csak viszonylag kis részt vág le a széléről). A Resize pontnál megadható, hogy a méretváltoztatást milyen precizitással és módszerrel végezze (méretváltozás mindenképpen van, hiszen a 720x576-os DVD-méretből 480x576-os képméretet állítunk elő). Megint csak türelem és igényesség kérdése, melyiket választjuk. Figyeljünk oda, hogy amikor útjára engedjük a végső átalakítást, akkor az egész filmet gyártsuk le, vagyis kattintsunk a Whole gombra. A beállítások tesztelésekor pedig éppen fordítva kell eljárni: állítsunk be pár ezer kockát és csak azon a rövid részen teszteljünk.

Fontos szekció lapul eggyel lejjebb is, ahol azt határozhatjuk meg, hogy milyen méretnél vágjon a program, és indítsa a következő korongra illeszkedő állományt. Nagy könnyebbség, hogy a beépített értékek közt szerepel 74 perces VCD és 80 perces VCD, vagyis egyből elő lehet állítani ezekhez illeszkedő méretű anyagok.

Kezdődhet a kódolás

Ha a fenti paramétereket mind meghatároztuk, már csak a kész állományok helyét kell megadnunk - ezt a File menü Select output pontja alatt tehetjük meg, és már indulhat is a pár órás kódolási folyamat. Menet közben a program mutatja, hol tartunk a filmben, és a tömörítés sebességéről, valamint várható befejezési időpontjáról is közöl információkat. A tömörítés eredményeképp a törési paraméterek függvényében 2-3-4 MPEG állományt kapunk, amelyeket például a Nero segítségével egyszerűen véshetünk SVCD-kompatibilis módon korongra. (A Nero SVCD beépülőmoduljáról az utóbbi időben többször esett szó, részletesen 2002. márciusi számunkban foglalkoztunk vele).

Amint a cikkben jeleztük is, a program használata komoly jogi kérdéseket vet fel. Mi sem vagyunk olyan naivak, hogy azt gondoljuk, a DVDx csak saját DVD-ink biztonsági másolatának elkészítésére alkalmas. Nyilvánvalóan használható jogsértő másolatok készítésére is, ettől azonban teljesen elhatárolódunk, és felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy ez a bűncselekmény többéves börtönbüntetést vonhat maga után.