Freenet: teljes információszabadság a hálón egy új szoftver segítségével

Ian Clarke angol programozó az internet egykori anarchizmusának visszaállításán dolgozik: Freenet elnevezésű programjával, illetve az egyre növekvő számú önkéntesek közreműködésével egy saját hálózatot hozott létre, amelyen lehetetlen a cenzúra, a szörfölők teljesen anonimak és a titkosított tartalmat a mozgalomban részt vevők gépein tárolják.

A rendszer tulajdonképpen - a többek között az Akamai nevével fémjelzett - hálózat-gyorsító eszközöknek, illetve az interneten szabad fájlcserét lehetővé tévő, nagy vitát kiváltó programoknak - Napster, Gnutella, ScourExchange - a keresztezéséből született. Egyes fejlesztők szerint a rendszer segítségével hatékonyabban és gyorsabban lehet tárolni és továbbítani az információkat, mint a hagyományos web segítségével. A tervezőknek azonban elsősorban nem ez járt a fejükben, amikor megalkották a programot: az információáramlás szabadságát szerintük maga a rendszer felépítése adhatja, és az nem múlhat a kormányok és a vállalatok jóindulatán.

Természetesen felmerül az a kérdés is, hogy az ellenőrizhetetlen Freenet a tiltott pornográfia és a kalózmásolatok fellegvára lehet. A tervezők szerint azonban ez teljesen rendben van. A Freenet hálózatban nem lehet az információkat értékük alapján megítélni: ha az emberiség a pornográfia iránt érdeklődik a legjobban, akkor a pornó is a hálózat része lesz - hangoztatják a program készítői.

A Freenet a legújabb és talán a legambiciózusabb a közelmúltban alkotott szoftverek sorában, amelyek az egyes felhasználók által tárolt tartalmat teszik közkinccsé egy-egy decentralizált hálózatban. Korábban, ha egy zenét, videót vagy képet keresett valaki, leginkább a weben volt rá esélye, hogy megtalálja. Mára azonban - elsősorban az mp3-fájlok esetében - ezek a programokon keresztül bonyolítják le a legtöbb keresést, illetve letöltést.

A szoftverek elterjedése nyomán felhördült a szórakoztatóipar, amely attól tart, hogy jelentős összegektől esik el azáltal, hogy a zeneszámokat, illetve videókat ingyenesen terjesztik a világhálón. A Freenet azonban továbblépést jelent ezekhez a viszonylag egyszerű, fájlcserét lehetővé tévő programokhoz képest is. A rendszer önkénteseken alapul, akik lehetővé teszik, hogy gépeiken - amelyek csomópontként szolgálnak - mindenki számára elérhető információkat helyezzenek el. Amennyiben egy számot, videót vagy például szöveget töltenek fel, a hálózat megosztja az információt a csomópontok között; az információkat azokra a gépekre tölti le ezt követően, amelyekhez közel a lekérés történt, a többi gépről azonban egy idő után törli az adatokat.

A rendszert úgy tervezték meg, hogy szinte teljes anonimitást biztosít a használóknak. Az aktuális információ időről időre változik a gépeken, az adatokat valamennyi esetben korszerű módszerekkel titkosítják, így még a résztvevők sem tudják, hogy mi található gépükön. Azt ugyan nem lehet megmondani, hogy egyszerre hány ember használja a hálózatot, a program korai verzióját azonban az első két hétben mintegy 20 ezren töltötték le.

Egyes kritikusok szerint nehézségekbe ütközhetnek a rendszer üzemeltetői, mivel az emberek csupán addig lesznek érdekeltek, amíg a saját hálózati kapcsolatuk le nem lassul jelentős mértékben a letöltések miatt. Mások azonban úgy vélik: amennyiben a Freenet túljut a kezdeti nehézségeken, az utolsó szöget ütheti az online kalózkodás ellen küzdő szervezetek koporsójába. Mivel ugyanis a Freenet teljesen decentralizált, senkit nem lehet perbe fogni a szerzői jogok megsértése miatt. Emellett mivel minden egyes "csomópont" titkosított, illetve a felhasználók anonímak, szinte lehetetlen lesz egy-egy számítógépes kalózt, illetve hamisított művet felkutatni.

(cInet)