Szinte titokban megérkezett az év legizgalmasabb sorozata

A britek mindig is híresek voltak nyers és szikár ábrázolásmódról, valamint számtalan kiváló krimivel örvendeztették meg a közönséget, legyen szó filmről, sorozatról vagy regényről. A Bodyguard esetében egy szimpla, ám feszült szériára lehetett számítani, hogy aztán teljes meglepetést okozva az év legizgalmasabb tévés élményét szolgáltassa.

A traumák hatása a személyiségre, döntéseink következményei, illetve az igazság szerepe mellett előkerülnek a politikai játszmák és az ebből fakadó széthúzások is. Ritka, hogy valaki egy ennyire sokrétű sztorit egyben tudjon tartani, de Mercurio ezt minden további nélkül teljesítette. Remekül megfértek egymás mellett a terrorelhárításról szóló elemek és a tradicionálisabb krimis felhang.

Egyedül a zárásnál lehetett érezni egy kis megingást,

ahol szembeötlik egy-egy apróbb logikai bukfenc, valamint a befejezés túlságosan is hollywoodi, ami az addig látottakhoz képest kifejezetten vérszegénynek hat.

A Bodyguard ettől függetlenül egy remekül sikerült darab, a Trónok harcából és a Hamupipőkéből ismert Richard Maddennel, aki vitán felül élete alakítását nyújtja. A többiek is remekül asszisztálnak, de Madden elviszi a hátán a show-t. Mercurio szériája elsősorban azoknak ajánlott, akik szeretik az összeesküvés-elméleteket és a komplex thrillereket, de akik egy abbahagyhatatlan, hatórás feszültségmaratont szeretnének tele izgalmakkal, azoknak is érdemes David Budd védelmére bízniuk magukat.

Péter Zsombor