Bagaméri, Lópici Gáspár, Majomteve - mi lett velük?

Egyike a legismertebb magyar ifjúsági sorozatoknak, annak ellenére, hogy mindössze négy epizód készült Csukás István gyerekregénye alapján – így is jobban jártak a nézők, mint a Vakáció a halott utcában feldolgozásával, amely 67 percbe lett összesűrítve, holott abból is kijött volna egy rendes minisorozat. Bagaméri, Lópici Gáspár, a Majomteve mind ismert figurák lettek, a sorozat több generációt szórakoztatott a tévében, nem csoda, hogy a Keménykalap és krumpliorr is előkerült - amit a cikk végén ingyen meg is nézhet. Nyári, retró cikksorozat, 2. rész.

A premier után az Esti Hírlap méltatta a produkciót: „A kellemesen lebegő játékstílushoz több nagyszerű felnőtt színész is megtalálta a legmegfelelőbb hangot, így például Haumann Péter, a roppant jószívű állatkert igazgatója, Suka Sándor, a roppant szigorú állatkerti őr, a plakátragasztó Szilágyi István, a gyermekorvos Ráday Imre. A történet azonban önmagában nehézkes és szabványos is lehetne, de Ráday Mihály néhány helyen egész bravúrosan kezelt kamerája nyomán (példa rá a vad tűzoltási jelenet), a valóság és irrealitás között olyan mesebeli atmoszféra keletkezik, amely nélkül nem mese a mese."

Az elátkozott fagylaltos MTV

1974-ben a Magyar Nemzet sem ostorozta a produkciót. „A négyrészes Keménykalap és krumpliorr sugárzásakor nincs szükség a történet átalakítására, székükhöz szegezi a nézőket az izgalom, meg a gyönyörködés. A négy részben a gyermeki képzelet, furfang és a lelemény, a gyermeki gondolkodás és látásmód szinte valamennyi lehetséges alkotóeleme jelen van: a kaland, a krimi iránti érdeklődés, a hősi tettek utáni vágy, az okos felnőttek kevéssé bölcs tetteire vágott fintorok, az apró gonoszkodások és a szemérmesen leplezett érzelmek, az állatok szeretete, a harsány jókedv, a bohóckodás."

Az utca hírmondója MTV

Csukás István dicsérete után a készítők is kaptak pár jó szót. „De nemcsak az író, a rendező, Bácskai Lauró István, az operatőr, Ráday Mihály is kifogástalanul beszéli a gyermeknyelvet, nem is szólva az egyetlen felnőtt főszereplőről, Alfonzéról. Egyéni művészetének kikristályosodott tanújele ez az alakítás, a modern, filmre illő bohócjáték szívet-lelket együttérzőn vidámító remek megfogalmazása. Azt mondja szerényen: a gyerekek, a partnerei vitték ebben a játékban. Nehéz eldönteni, ki kit vitt ebben a rendezésben. A kész film mindenesetre azt sejteti: minden és mindenki segített mindenkinek."

Szilágyi Istvánnnak nem jutott nagy szerep, de az a kicsi klasszikus lett MTV

1974 nyarán a Magyar Nemzet már arról tudósított, hogy a Müncheni Prix Jeunesse fesztiválon a Magyar Televízió gyermekfilmje, a Keménykalap és krumpliorr című film kapta a zsűri dicsérő oklevelét. A Film Színház, Muzsika 1975-ben pedig Alfonzót szólaltatta meg: „A Keménykalap és krumpliorr számomra sokkal nehezebb munka volt, mint az Alfonzó-cirkusz, öt gyerek vett állandóan körül. Bevallom, eleinte kicsit türelmetlen voltam. Bácskai Laura értette meg végül is velem, hogy nekem, a felnőttnek kell alkalmazkodnom hozzájuk. Igaz, a feleségem szerint ez könnyű volt, mert én amúgy is eléggé gyerekes vagyok" – mondta viccelődve.

Véreb a babakocsiban MTV

Csukás István az Origo megkeresésére pár évvel ezelőtt így emlékezett: „A Keménykalap és krumpliorrnál volt, hogy a rendező először nagy színészben gondolkodott, Major Tamást akarta megnyerni a fagylaltos, Bagaméri szerepére. Szerencsére - ma már azt kell mondanom, hogy szerencsére - őt nem nagyon érdekelte ez az egész, azt hiszem, kicsit le is nézte ezt a gyerekműfajt.

Úgyhogy kényszerből támadt valakinek az a zseniális ötlete, hogy nézzük meg ezt a bohócot, Alfonzót,

aki a szónak a klasszikus értelmében nem volt színész, de attól még zseniális volt. A sorozatnak a negyedik részében van egy cirkuszi előadás, ahol gyakorlatilag az egész repertoárját végigjátszotta, több órányi anyagot vettünk fel vele, bár az operatőrnek végig remegett a keze, úgy rázta a röhögés. Alfonzóval végül is óriási szerencséje lett a filmnek."

Lapozzon, a cikk folytatódik!