Tompa Anna

Egészségtudat és tudatos egészség

2. A nikotin és hatásmechanizmusa

A 35 éves dohányzók várható élettartama 7 évvel kevesebb, mint a nemdohányzóké. Az epidemiológiai kutatások nagy eredménye, hogy a 20. században sikerült bizonyítani a dohányzás kóroki szerepét. A szenvedélynek a kialakulásáért a nikotin a felelős.

23. ábra

A nikotin izgatja az agy érzelmi központjának ún. dopaminerg pályáit, és fokozza az acetilkolin és a dopamin felszabadulását. Ennek eredményeként a nikotinreceptorok felszaporodnak, és igénylik az újabb nikotinbevitelt. A nikotin a rágyújtást követően azonnal megjelenik az agyban, és érvényesül kellemesnek ítélt feszültségoldó, étvágycsökkentő hatása.

Az elvonási szindrómák sokkal kisebb intenzitású tünetekkel járnak, mint az ópiátok esetében. A nikotinelvonási szindróma csúcsa 24-48 óránál jelentkezik, időtartama 10 nap, a nikotinéhség azonban még évekig fennmaradhat. A nikotinelvonási szindróma nemcsak nikotinnal, hanem pl. amfetaminnal is gátolható. Az elvonást fokozatosan lehet végezni nikotintartalmú szerek adásával, amit ajánlatos kiegészíteni antidepresszáns-kezeléssel.

A fiatalokat időben meg kell ismertetni a dohányzás negatív hatásaival, meg kell őket védeni attól, hogy egyáltalán elkezdjenek dohányozni. Erre szolgálnak az óvodai, iskolai egészségmegőrző programok, amelyek általában a dohányzást a többi egészségre ártalmas életmódbeli faktorral együtt (alkohol, drog, helytelen táplálkozás) kezeli. A gyermekek nevelésében a legfontosabb a követhető pozitív példa. Ezt elsősorban a család és a kortársi közösségek közvetíthetik. A tilalomfák állítása már az egészen fiatalok körében is inkább kíváncsiságot, semmint rémületet okoz. Ezért a társadalom egészének ügye, hogy milyen példával szolgálunk, s mennyire vagyunk képesek a pozitív, egészséges életszemléletre ösztönző magatartást környezetünkkel elfogadtatni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a példamutatás passzív szerep. A dohányzás káros hatásait már nagyon korai életkorban lehet ismertetni. Ha a gyermek azt tapasztalja, hogy szülei dohányoznak, az megerősíti a káros hatásokat.

A pszichológiai tényezők és a dohányzás egymással szorosan összefüggnek. Bizonyos mértékig genetikailag meghatározott az, hogy mennyire vagyunk képesek a stresszes helyzeteket elviselni. Tanulással és tréningekkel a stresszkezelő képesség jelentősen fejleszthető. Ehhez viszont meg kell ismernünk képességeinket, az önismereti munkának az is része, hogy tudomást szerezünk terhelhetőségünkről.

A stressz és a depresszió öngyógyításának egyik formája a dohányzás. Ha a felnőttek idegesek vagy bajban vannak, a cigarettásdoboz után nyúlnak. Ezt az attitűdöt a fiatalok követik, amit állandóan megerősít saját környezetük és a filmek, a televízió.