Tompa Anna

Egészségtudat és tudatos egészség

2. Az alkohol hatásmechanizmusa

Az alkohol gátolja az idegsejtek jelátvivő anyagainak (neurotranszmitterek), pl. a gamma-amino-vajsav (GABA) felszabadulását, továbbá a glutamát-receptorok működését. Az alkohol módosítja az idegsejtek jeltovábbításában szerepet játszó ún. kalciumcsatornák működését is, mivel gátolja a kalcium belepését a sejtekbe. Kis mennyiségű alkohol fokozhatja az idegrendszer működését, ami feloldja a gátlásokat és oldja a szorongást. A GABA-hoz hasonló hatásával és a glutamát-receptorok gátlásával neurodegenerációt okoz azzal, hogy az idegsejtek pusztulását (apoptotikus képességét) fokozza, ami különösen embrióban és fiatal szervezetekben az idegrendszer fejlődését lassítja vagy gátolja. Ennek következtében a mértéktelen alkoholizmus az utódokban csökkent agytérfogathoz vezet vagy súlyos magatartászavarokat okozhat. Az alkohol centrális depresszív hatásmódja az általános érzéstelenítőkhöz hasonló: növeli az idegsejtmembrán fluiditását, fokozza az asszociatív készséget, átmenetileg növeli a kreativitást, majd krónikus mérgezés kapcsán jelentős idegsejtpusztuláshoz vezet. Az etilalkohol metabolitjai, egyes aldehidek (pl. az acetaldehid) és az etilacetát mérgező hatású és a sejtek oxigénfelvételét is csökkenti. Az alkohol hatásosan gátolja nagyon sok létfontosságú, a szervezet méregtelenítésében szerepet játszó enzim, pl. az alkohol-dehidrogenáz, de más enzimek működését is.

Az alkohol befolyásolja a nemi hormonok szintjét: mindkét nemben fokozódik az ösztrogén-aktivitás, ami nőknél fokozott libidót, férfiaknál impotenciát okozhat. Az alkoholista férfiak emlője megnagyobbodik, mivel fokozódik a prolaktintermelés. Ugyanez a mechanizmus a nőknél a menstruáció elmaradását, álterhességet okozhat. Annak ellenére, hogy az alkoholizmus kialakulásában egyre jobban hangsúlyozzák a genetikai meghatározottság szerepét, ismeretes, hogy örökbefogadott, tehát genetikailag független utódok esetén ha a szülők alkoholisták, a gyermekek 3-4-szer gyakrabban lesznek alkoholisták, mint azok, akiknek a szülei nem isznak. Ebből adódóan a környezetnek meghatározó szerepe van az alkoholizmus kialakulásában. Bizonyos vallási közösségeknél, ahol teljes az alkoholtilalom, az alkoholizmus természetesen nem fordul elő, ugyanakkor azoknál a népeknél, akik már kicsi korukban is enyhe alkoholos italokkal itatják a gyermekeket, halmozódások figyelhetők meg, pl. a hazai szegényparasztság vagy a cigányság körében.

A nemek közötti különbség, így a nők és a férfiak alkoholizmusa is társadalmilag determinált. A férfiaknak átlagosan 3-5%-a válik alkoholistává, míg a nőknek 1%-a. Természetesen ez a szám országonként és népcsoportonként változik, és nem feltétlenül az összes alkoholfogyasztás mértékével arányos.