Kisbolygóveszély: lesz-e katasztrófa 17 év múlva?

Az [origo] dossziéjában megpróbálunk választ adni a 2002. július 24-én bejelentett földsúroló kisbolygóval kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Tény, hogy eddig ez a legveszélyesebb égitest, ám a becsapódás esélye még mindig elhanyagolható.

Egy új kisbolygó vagy üstökös felfedezésekor többnyire csak igen bizonytalanul lehet megjósolni, hol lesz az objektum hónapok vagy évek múlva. Ez természetes következménye annak, hogy ilyenkor az égitest pályájának még csak nagyon rövid szakaszát ismerik, és azt is csak némi pontatlansággal.

A Nemzetközi Csillagászati Szövetség (International Astronomical Union, IAU) 1999 nyarán hozta létre az úgynevezett Torino-skálát. (Nevét azért erről a városról kapta, mert ott fogadta el az IAU ezzel megbízott munkacsoportja a besorolás szempontjait.) Ez a földrengések erősségét jellemző Richter-skálához és egyéb - például a hurrikánok vagy tornádók romboló hatását jelző - skálákhoz hasonlóan sorolja fokozatokba a Földhöz közeli kisbolygók veszélyességét. Ugyanakkor némileg árnyaltabb azoknál, amennyiben egyidejűleg két tényezőt - az ütközés esélyét és a becsapódás okozta pusztítás nagyságát - is számba veszi.

A 0-tól 10-ig terjedő beosztású skála kezdőpontja értelemszerűen a nulla vagy elhanyagolhatóan kis valószínűséggel a Földnek ütköző kisbolygókat jelzi, továbbá ide sorolja azokat az apró objektumokat is, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy áthatoljanak bolygónk légkörén. A másik, 10-es végponthoz tartoznak a biztosan a Földnek ütköző olyan nagy méretű kisbolygók, amelyeknek a becsapódása globális éghajlati- vagy egyéb katasztrófát okoz. A Torino-skálához színkódot is rendeltek: az emelkedő számoknak a sárgától a narancson át a vörösig más és más színek felelnek meg. Az egyes színekhez magyarázat is tartozik, például a fehérhez ez: "gyakorlatilag következmények nélküli események", ami két dolgot jelenthet: a kisbolygó vagy szinte biztosan elkerüli a Földet, vagy olyan kicsi, hogy a vele való ütközés hatástalan. A fehér szín egyúttal a 0 kategóriának felel meg.

A kisbolygók besorolása a Torino-skálán természetesen változhat az idők során, ahogy az objektum pályáját sikerül egyre pontosabban meghatározni.

A TORINO-SKÁLA

Következmények nélküli események:
0 : Az ütközés valószínűsége elhanyagolhatóan kicsi, vagy az esetleges ütközés hatástalan.

Gondos megfigyelést igénylő események:
1 : Az ütközés valószínűsége rendkívül csekély - körülbelül akkorra, mint a Föld véletlen ütközésének esélye egy méretben hozzá hasonló égitesttel a következő néhány évtized során.

Nyugtalanító események :
2 : Közeli, de nem váratlan találkozás. Az ütközés nagyon valószínűtlen.
3 : Közeli találkozás, 1 százalék körüli esélyű becsapódás, helyi rombolás.
4 : Közeli találkozás, 1 százalék körüli esélyű becsapódás, regionális méretű rombolás.

Fenyegető események:
5 : Közeli találkozás, aggasztó mértékű esély a regionális méretű pusztításra.
6 : Közeli találkozás, egy globális méretű katasztrófa komoly veszélye.
7 : Közeli találkozás, szinte biztos egy globális méretű katasztrófát kiváltó ütközés.

Biztos ütközések:
8: Helyi pusztítást kiváltó ütközés, 50-1000 évenként egy ilyen esemény várható.
9: Regionális pusztítást kiváltó ütközés, 1000-100 ezer évenként következhet be.
10 : Globális éghajlatváltozást kiváltó esemény, 100 ezer évenként vagy ritkábban várható.

A 2002 NT7 a Torino-skálán egyelőre 1-es besorolást kapott.