Kisbolygóveszély: lesz-e katasztrófa 17 év múlva?

Az [origo] dossziéjában megpróbálunk választ adni a 2002. július 24-én bejelentett földsúroló kisbolygóval kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Tény, hogy eddig ez a legveszélyesebb égitest, ám a becsapódás esélye még mindig elhanyagolható.

Az 1998-as év mozisikerei közé tartozott a Deep Impact és az Armaggedon c. film. Előbbiben üstökösmag, utóbbiban kisbolygó csapódott bolygónk testébe. De mi a valóságos helyzet? Annyi bizonyos, hogy katasztrófát előidéző becsapódások már többször is előfordultak a földtörténeti múltban, és igen valószínű, hogy a jövőben is megtörténnek.

Érdekes, hogy a Földbe való becsapódások gondolatát csak a XX. század 60-70-es éveiben fogadták el, Eugene Shoemaker csillagász-geológus munkásságának köszönhetően. Azóta folyamatosan követjük a potenciálisan veszélyt jelentő égitestek pályáit, miközben egyre többet fedezünk fel belőlük. A kutatás az utóbbi pár évben kapott nagy lendületet, amiben szerepe lehetett az említett katasztrófafilmek hatásának is.

A légköri atomrobbantásokat figyelő hálózat néhány év leforgása alatt 60-80 külső eredetű eseményt észlelt, amelyek valószínűleg a légkörben felrobbant külső eredetű testek lehettek. Valójában sokszor ennyi lehet a számuk. Becslések szerint hetente 2 találhatja el a Földet, illetve kb. kétóránként haladhat el egy 10 tonnás test a Föld mellett!

Olyan becsapódás, amely egy városnyi területet pusztíthat el, évszázadonként egy-kettő fordulhat elő. Százezer évenként számolhatunk olyan becsapódással, amelynek következményei globális kihatásúak. Nagyjából egymillió évenként ütközhet bolygónk 1 km-nél nagyobb átmérőjű aszteroidával. Ha egy ilyen katasztrófa ezekben az években következne be, körülbelül 1 milliárd ember halálát okozná. Jelenlegi ismereteink szerint az aszteroidabecsapódások jelentik az egyetlen olyan természetes veszélyforrást, amely az emberi civilizációt egyik pillanatról a másikra megsemmisítheti vagy jelentősen visszavetheti fejlődésében.