Pályán a Columbia - Izrael az űrhajósnemzetek között

Extra biztonsági intézkedések és vallási szakértők állásfoglalása előzte meg a Columbia űrrepülőgép startját, amelynek fedélzetén az első izraeli űrhajós jutott el a világűrbe.

Nem annyira szakmai, mint inkább életmódbeli gondok állítják különleges feladat elé a világ első izraeli űrhajósát.

A 280 kilométer magasban keringő Columbia fedélzetén alaposan összezavarodik a Földön megszokott vallási "időszámítás". Mivel az űrrepülőgépről nézve - amely óránként 27 ezer kilométeres sebességgel száguld a Föld körül - 24 órán belül tizenhatszor kel fel és nyugszik le a Nap, itt egy "nap" mindössze kilencven percig tart. Ramonnak eszerint minden hetedik "napon", azaz tíz és fél óránként kellene megülnie a szombatot, vagyis tartózkodnia a munkától. A Columbia hét utasára váró rengeteg feladat miatt azonban ez nyilvánvalóan nem megoldható.

A dilemma feloldása meghaladta a NASA képességeit, ezért Ramon egy tekintélyes rabbihoz fordult tanácsért. Cvi Konikovot igencsak meglepte a kérdés, amelyet inkább elméleti jellegűnek minősített. A választ végül vallási szakértők csoportja adta meg. Ennek értelmében az izraeli űrhajós a világűrben is a földi időszámítás, tehát a 24 órás napok szerinti ütemben ülheti meg a sabbatot. Azaz minden hetedik napon pihenhet.

Egyszerűbb volt az étkezés problémájának megoldása. Ramon a zsidó vallás előírásainak megfelelő kóser ételeket kíván fogyasztani az űrben is. Ez irányú kérését a NASA minden további nélkül teljesítette.

Egész Izrael fokozott izgalommal követi a küldetés eseményeit. Az izraeli állami televízió és a rádióállomások egyenes adásban közvetítették a startot, amelyet a helyszínen egy közel 300 fős állami delegáció követett figyelemmel. Az iskolákat a kormány arra kéri, hogy a diákok 25 órát foglalkozzanak a küldetéssel és általában az űrtudományokkal.