Viselkedés és a kis férgek

Régi vita, hogy a gének vagy a környezet határozza-e meg az emberek viselkedését, társas kapcsolatait. Fontos tanulságokkal szolgálhat e tekintetben is egy kicsiny fonalféreg, a C. elegans vizsgálata.

A csupán 1 mm-es kis fonalféreg teljes génkészlete 18 ezer génből áll. Ebből majdnem 7200-nak, azaz 40 százaléknak megvan az emberi megfelelője. Dr. Mario de Bono, az MRC Molekuláris Biológiai Laboratóriumának igazgató-helyettese is azért kedveli a C. elegans-t, mert kiváló kísérleti alany. Szinte korlátlan ideig tárolható folyékony nitrogénben. Amint kiveszik a kémcsöveket a nitrogénből, 15 perc múlva már életre kelnek, mozogni kezdenek a petricsészében.

A kis féreg másról is nevezetes. Az első többsejtű modellszervezet, amelynek teljes genetikai állományát feltérképezték. Az állattal kapcsolatos kutatási eredményeiért kapott decemberben orvosi Nobel-díjat Sydney Brenner és John Sulston is. Mindketten a cambridge-i Molekuláris Biológiai Laboratóriumban tanulmányozták a fonalféreg fejlődését. Ez az intézet egyébként - a világon egyedülállóan - 12 Nobel-díjat tudhat magáénak.

A kutatók most a fonalféreg idegrendszerének működését térképezik fel. Azonosítják azokat az idegsejtjeiket és a bennük lévő molekulákat, amelyek együttműködve "közlik" az állattal, hogyan viselkedjen.

A természetben ezek az állatok kétféle módon élnek. Vannak C. elegans állatkák, amelyek együtt, csoportban táplálkoznak, és vannak, amelyek egyedül. Dr. Mario de Bono a viselkedésbeli különbségnek a hátterét tanulmányozza. "Az első dolog, amit találtunk, hogy egyetlen gén egyetlen bázispárjának kicserélődése felelős a másféle viselkedésért. Ha a meghatározott helyen egy adott bázispár van, akkor társaságkedvelő, ha egy másik, akkor magányos" - mondja.

Az állat - idegsejtjeinek egy csoportjával - a környezetből érkező jeleket is érzékeli: elegendő-e a táplálék vagy sem, sőt a veszélyhelyzeteket is felfogja.
Dr. Mario de Bono megfigyelései szerint rosszabb körülmények között az állatok inkább együttműködően viselkednek. Ez tágabb értelemben is igen érdekes, mivel az ökológusok szerint a szociális hajtóerőt biztosító evolúciós nyomások egyike éppen a veszélyes környezet.

És mi köze mindennek az emberi viselkedéshez? Dr. Mario de Bono azt reméli, hogy ezeket a vizsgálatokat hamarosan az emberre is kiterjeszthetik, minthogy a fonalféreg idegrendszerének építőkövei ugyanazok, mint az emberi idegrendszerben található építőkövek. Az ember génállományában persze sok-sok ilyen genetikai kapcsoló van, amelyek ki- vagy be-állapota más-más viselkedést kódol. Korántsem eldöntött tehát a kérdés: milyen arányban határozzák meg viselkedésünket génjeink, és milyen arányban környezetünk.

A témával kapcsolatos összeállítást a Delta április 21-i (hétfői) adásában tekinthetik meg, 13:15-kor.