Génekkel orvvadászok ellen

Az elefántok agyarából vett DNS-minta segíthet az elefántcsont-kereskedelem visszaszorításában.

Wasser és tudóscsapata is bekapcsolódott az Interpol által folytatott nyomozásba. Az elkobzott elefántcsontokból nyert DNS-minta segítségével pontosan be tudták határolni, hogy azok a kontinens mely területéről származnak.

Az új nyomozási módszert szívesen fogadta a TRAFFIC nevű szervezet is, amely ugyancsak a vadon élő védett állatok kereskedelmének feltérképezésére szakosodott. A szervezet munkatársa, Tom Milliken mostanáig az illegálisan vadászott elefántcsontot kísérő fuvarlevelek alapján rekonstruálta a szállítás útvonalát. Az elefántcsont-kereskedelem utáni nyomozásban a legnehezebb a csontok származási helyét meghatározni, így az új módszer nagy segítséget nyújthat a nyomravezetésben.

Az új technika alkalmazása mégsem hozhat átütő eredményeket az orvvadászat elleni küzdelemben - véli Milliken. A legtöbb illegális vadászat ugyanis a Kongói Demokratikus Köztársaság területén történik, ahol a civil zavargások következtében a lakosoknak sokszor a biztonságot nyújtó természetvédelmi övezetek területére kell visszahúzódni, és az éhező menekültek jobbára a húsukért kénytelenek vadászni az elefántokat.

Milliken a jövő hónapban tartandó CITES biennálén bővebben is kifejti majd, hogy a genetikai térképben rejlő lehetőségek mellett a leghatékonyabb módszer az elefántcsont-kereskedelem megfékezésére mégis az lenne, ha nyomást tudnának gyakorolni azokra az országokra, amelyek az elefántcsont hagyományos felvevőpiacai, mint például Kína és Thaiföld, ahol a csontokat ékszergyártásra használják.

E+B