Sikeresen klónoztak majomembriókat

Amerikai kutatók majomembriókat klónoztak és sikeresen ültették be őket anyaállatok méhébe. Az állatok vemhessége nem tartott tovább egy hónapnál, a tapasztalatok azonban értékesek lehetnek a gyógyászati célú emberi klónozás szempontjából.

Erre látszik rácáfolni egy 2004 februárjában ugyancsak a Science-ben megjelent tanulmány, mely szerint dél-koreai és amerikai kutatók harminc emberi embriót hoztak létre, kifejezetten gyógyászati céllal, azaz őssejtek kinyerése céljából. A létrejövő embriók osztódását az úgynevezett hólyagcsíra állapotban - körülbelül 100 sejtből álló képződmény - leállították. A kutatók beszámolója szerint ebben a stádiumban a kutatócsoportnak sikerült kinyernie az embrionális őssejteket. Az eredmény nagy meglepetést keltett, az embriók fejlettsége és nagy száma miatt (lásd korábbi cikkünkben).

Mint kiderült, a kutatók egy "finomabb" módszert alkalmaztak a petesejtek saját sejtmagjának eltávolítására, mivel nem egyszerűen kiszívták azt a sejtekből, hanem finoman "kipöckölték" belőlük.

A dél-koreai kísérletek során a klónozott emberi embriókat 5-6 napnál nem engedték tovább osztódni, és a sejteket elpusztították. Schatten és munkatársai azonban a majmok esetében most tovább merészkedtek: a dél-koreai módszerrel 135 embriót hoztak létre, és 25 felnőtt anyaállat méhébe ültették be őket. A klónok létrehozásához bőrsejtekből és a petefészkekben megtalálható ún. kumuluszsejtekből nyerték ki a genetikai anyagot.

Schatten szerint elképzelhető, hogy a dél-koreai módszer miatt kevesebb anyag (citoplazma) távozik a petesejtekből, így több olyan molekula marad meg, amely a normális egyedfejlődéshez szükséges. Ám egyszerűen az is lehetséges, hogy a finomabb beavatkozás miatt kevesebb sérülés éri a petesejteket. Schatten a konferencián elmondta: az előzetes próbálkozások során nem sikerült őssejteket kivonni az embriókból, ám sikerült megerősíteni, hogy a dél-koreai módszer működőképes.

Schattenék eredményeit újabb vizsgálatokkal kell majd megerősíteni, ám ezek a bizonytalanságok is jól példázzák, hogy mennyire keveset tudnak a kutatók a klónozással kapcsolatos alapvető biológiai folyamatokról.