A beültetett embriók egyike sem született meg, a vemhességek körülbelül egy hónapig tartottak. Az eredmények azonban - más, hasonló eredményekkel együtt - segíthetnek a terápiás használatot célzó klónozási eljárás tökéletesítésében anélkül, hogy emberi petesejteket és embriókat használnának.
Világszerte több mint 70 tudományos akadémia támogatja, hogy kísérleteket lehessen végezni a terápiás klónozás területén. A terápiás klónozás célja nem teljes emberi szervezet létrehozása, hanem embrionális őssejtek előállítása és tenyésztése gyógyászati (sejtterápiás) célból.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ENSZ tagországai között 2001 óta folyik a vita az emberi klónozás szabályozásáról, illetve betiltásáról. A szervezet Emberi Jogi Bizottsága az elmúlt napokban tárgyalt újra a kérdésről, ám - amint az várható volt - az amerikai elnökválasztás finise előtt nem döntött a kérdésről, Így abban az esetben, ha John Kerry nyer november 2-án, akár meg is változhat az USA állásfoglalása, és a terápiás célú klónozást támogatók tábora megerősödik.
2000-ben Schatten és munkatársai először hoztak létre főemlőst - egy rhesusmajmot - az úgynevezett embrióosztási technológiával. Ez az eredmény óriási lépés volt az emberi gyógyítást célzó kutatások terén, mivel genetikailag teljesen azonos állatok csoportjának előállításával sokkal pontosabban tesztelhető egy leendő gyógyszer hatóanyagának hatásmechanizmusa.