Sikeresen landolt a Discovery

Az űrrepülőgép a kellemetlen időjárási viszonyok miatt szombat hajnalban, a tartalék leszállóhelyként fenntartott Edwards Légibázion landolt, ahonnan egy speciális gép hátán viszik át Floridába.

A Discovery startjára az első lehetséges időpont kedden, közép-európai idő szerint 18.36-kor adódott. Bár az előrejelzések alapján 80%-os eséllyel jó időjárás ígérkezett, az űrrepülőgép felkészítése során mindössze néhány kilométeres távolságban villámok csapkodtak - ennek megfelelően a startot szerda reggelre, közép európai idő szerint 6.10-re halasztották.

A legénységet Frederick Sturckow parancsnok, Kevin Ford pilóta, valamint Jose Hernandez, Patrick Forrester, John "Danny" Olivas, Nicole Stott és a svéd származású európai űrhajós, Christer Fuglesang alkotják, aki egyébként másodszor megy az űrbe. Nicole Stott helyett a jelenleg az űrállomáson tartózkodó Timothy Kopra tér vissza a Földre az űrrepülőgéppel.

Az STS-128-as küldetés keretében különböző felszereléseket juttatnak fel az űrállomásra, összesen közel hét tonna mennyiségben. A munkálatok keretében három űrsétát terveznek az űrhajósok. Ezek során az ammóniát használó hűtőrendszer egyik tartályát kicserélik, a Node-1 modul külső felületére a mikrometoritok becsapódásai ellen védőburkolat helyeznek fel, valamint szereléseket végeznek az egyik kameránál, és telepítenek egy tartalék giroszkópot is.

A telepakolt, felszállásra váró Leonardo modul, amelyet az űrrepülőgép rakterében helyeztek el (NASA)

A küldetés során feltöltik az ivóvíz- és oxigénkészletet, és kicserélik a Node-3 modulban a levegőfrissítő rendszert, valamint néhány elektromos vezetéket. A tudományos feladatok között említhető, hogy az európai Columbus modulnál egy külső, a világűr viszonyainak való kitettséget vizsgáló kísérleti mintát visszahoznak a Földre.

Feladatok és problémák a legutóbbi út során

Az Endeavour legutóbbi startja során több szigetelésdarab is levált olyan helyekről, ahonnan ezt nem várták a szakemberek. A töredékek többsége a fő üzemanyagtartálynak a hidrogént és az oxigént szakaszát elválasztó helyéről érkezett. Az eset nyomán széleskörű vizsgálatot folytattak, azonban a végeredmény alapján egyszeri, váratlan esemény történt.

A szigetelések korábbi leválását részben a bennük lévő üregek okozták, amelyekben az emelkedés során felforrósodott levegő kitágult, és ez lökte le a darabokat. A további ellenőrzések keretében ezt a területet is kiemelten figyelik majd, de komoly változtatásokra a NASA szerint nincs szükség. Ennek megfelelően újabb átalakítás nélkül startol az űrrepülőgép, bár a fedélzeti energiaelosztó rendszer egyik elemét kicserélték a Discovery fedélzetén.

Az Endeavour által végrehajtott utolsó küldetés során a Kibo modulok új egységét szállították fel a már közel kész állapotú űrállomásra. Összesen öt űrséta alkalmával végeztek műveleteket, miközben új akkumulátorokat kapott az ISS, amelyben a napelemek termelte energiát tárolhatja. Emellett a belső tereket is fejlesztették - a legutóbbi küldetések révén maximálisra lehetett növelni a fent tartózkodó asztronauták számát, azaz teljes kapacitással üzemelhet az űrállomás.

Fantáziarajz a Discovery csatlakozásáról a közel kész űrállomáshoz (NASA)

A Discovery jelenlegi küldetésének tervezett menetrendje:

1. nap: start
2. nap: külső felületek vizsgálata a robotkarral
3. nap: dokkolás az űrállomással a Harmony modulnál
4. nap: a Leonardo logisztikai modul kiemelése
5. nap: első űrséta (Olivas, Scott)
6. nap: felszállított terhek kirakodása
7. nap: második űrséta (Olivas, Fuglesang)
8. nap: kirakodás folytatása, illetve pihenő a legénységnek
9. nap: harmadik űrséta (Olivas, Fuglesang)
10. nap: kirakodás folytatása
11. nap: munkálatok befejezése, felkészülés a leválásra
12. nap: az űrrepülőgép leválik az űrállomásról
13. nap: utolsó ellenőrzések a landolás előtt
14. nap: leszállás

A Discovery legénysége, balról jobbra: Jose Hernandez, Kevin Ford, John D. "Danny" Olivas, Nicole Stott, Christer Fuglesang, Rick Sturckow és Patrick Forrester (NASA)