A halálvágynál is több kell az öngyilkossághoz

Az öngyilkosságot kutató szakemberek ma már azt mondják, hogy egy befejezett öngyilkossághoz jóval több kell az egyszerű halálvágynál. Egyfajta bátorságra és valódi elszántságra is szükség van, amelynek kialakulását elősegítheti például a rendszeres fizikai fájdalom átélése, az anorexia, a gyermekkorban elszenvedett erőszak, sőt az agykéreg egy részének elvékonyodása. Az öngyilkosság megelőzésére Magyarországon nincs országos program, pedig még mindig ötödik helyen állunk ezen a téren a világban.

Magyarországon nincs hivatalos megelőzési program

Zonda harminc éve foglalkozik az öngyilkossággal, és ezalatt három szakkönyvet írt a témában. "A depresszió közvetlen szűrésére Magyarországon nem létezik kidolgozott szűrőprogram, mindössze néhány kutatás programjában szerepel a mintákban észlelt depresszív zavarok felmérése. Ezek azt mutatják, hogy a súlyos, öngyilkossági veszéllyel járó és azonnal kezelendő depresszió előfordulása hazánkban nagyjából megegyezik a nyugati országokéval. A későbbi öngyilkossági szándékra utaló jelek egyébként sok mindenben megjelenhetnek: számos idegrendszeri, biokémiai és genetikai kutatás is folyik ebben a témában, de egyértelmű eredmények még nincsenek" - mondta a szakember.

Az öngyilkosság megelőzésében többen a háziorvosok szerepének fontosságát hangsúlyozzák. "Zajlanak ugyan olyan képzések, amelyekben a háziorvosoknak is megtanítják a depresszió és más pszichiátriai bajok korai felismerését, ennek azonban egy saját felmérésem alapján nincs igazán kimutatható haszna. Talán féltucatnyi ilyenről tréningről tudok az elmúlt 20 évben, de sok eredmény nem mutatkozott. A híres Gotland-szigeti kísérlet is igen múló effektussal járt" - mondta a pszichiáter. (A svédországi Gotland-szigeten az 1980-as évek közepén végzett vizsgálatban háziorvosoknak tartottak egy rövid depresszió-felismerési programot, majd megnézték, hogy csökken-e a terület öngyilkossági halálozása - a szerk.) "Magyarországon az öngyilkosságok megelőzésére sem indult eddig országos program.

Az öngyilkosságok számának utóbbi két évtizedben bekövetkezett csökkenésének oka nagyrészt ismeretlen: egyes szakemberek szerint ez a depresszió elleni gyógyszeres terápiák elérhetőségének köszönhető, de ez legfeljebb részben magyarázza a csökkenést. A javuláshoz minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy az utóbbi időben igen sok pszichiátriai és pszichológiai magánrendelés nyílt, ahol a betegekkel való foglalkozás sokkal intimebb és intenzívebb lehet, mint a kizárólag gyógyszerekkel végzett terápia" - mondta Dr. Zonda Tamás. (Az öngyilkossági statisztikák hazai alakulásáról keretes anyagunkban olvashatnak.)

A KSH 2008-ban kiadott statisztikai összesítése szerint hazánkban a legtöbben 1983-ban vetettek véget életüknek (4911-en), 1987 óta viszont csökkenő tendenciát mutat az öngyilkosságok aránya. Dr. Zonda Tamás kérdésünkre hozzátette, hogy 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban gyakorlatilag stagnáltak az adatok. Az 1987 és a 2006 közötti években a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma 47%-kal csökkent, 2006-ban 2460 ilyen eset volt - olvasható a kiadványban.

A csökkenő tendencia örvendetes, ennek ellenére továbbra is magas a magyar öngyilkosságok aránya. Világviszonylatban az első tíz ország között maradtunk (jelenleg az ötödik helyen állunk), és mindössze négy szovjet utódállam, Litvánia, Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán áll előttünk a statisztikákban. A befejezett öngyilkosságot elkövetők mindegy háromnegyede férfi, és csak egynegyedük nő.

"Az öngyilkosság mikéntjét tekintve a leggyakoribb az önakasztás, elsősorban a férfiak körében. Náluk az öngyilkosságok közel 70%-a ezzel a módszerrel történt 2006-ban. Az akasztást mindkét nem esetében a mérgek beszedése és a magas helyről való leugrás követi az elkövetési módok között. Az öngyilkos férfiak 3,8%-a valamilyen lőfegyvert fordított maga ellen" - írja a KSH 2008-as kiadványa. Az utóbbi adat alátámasztja a Scientific American cikkének állítását, miszerint az öngyilkos férfiak általában erőszakosabb módszereket választanak, és kétszer gyakrabban lövik magukat fejbe, mint a nők.

"Kormányzati, szakpolitikai szinten hazánkban ugyan nincs hivatalos program az öngyilkosságok megelőzésére, vannak azonban erre irányuló tudományos műhelyek és civil kezdeményezések. Miskolcon éppen ezen a hétvégén fog sor kerülni egy találkozóra, ahol a depresszió és az öngyilkosság epidemiológiai és népegészségügyi vonatkozásait is megvitatják majd a résztvevők" - mondta az [origo] kérdésére Buza Domonkos pszichológus, telefonos segélyszolgálat-vezető. A fő cél mindig az öngyilkosságot megelőző krízisállapot elkerülése, amiben komoly segítséget nyújtanak a szociális alapellátó rendszer részeként működő családsegítő szolgálatok. A prevencióban kiemelten fontos szerep jut még a telefonos lelkisegély-szolgálatoknak - hangsúlyozta Buza. Az itt dolgozó, nagyrészt önkéntesekből álló segítőket ugyan a már krízishelyzetben lévő személyek hívják, ilyenkor azonban még jó eséllyel számíthat a segítség.

Dr. Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének közgazdász és demográfus munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy az OSPI program keretében - amely egy régebbi nemzetközi projekt folytatása - a háziorvosokat is bevonták a depresszió minél nagyobb arányú felismerését célzó kampányba. A Magyarországon kívül jelenleg még három európai országban (Németország, Írország és Portugália) zajló OSPI programot a minél hatékonyabb öngyilkosság-megelőzési stratégiák kialakítása érdekében indították el (az OSPI betűszó az angol "Optimizing suicide prevention programs and their implementation" rövidítéséből származik).

"Konkrétan nem is az öngyilkosság, hanem az ezt gyakran megelőző súlyos depressziós állapot megelőzése és minél jobb felismerése a cél. 2005 és 2006 között Szolnokon futott ez a program, most pedig Miskolcon is szeretnénk elindítani: a háziorvosokon kívül bevonjuk még a szociális munkásokat, a lelkészeket, a pedagógusokat, a mentősöket és a védőnőket is, vagyis mindenkit, aki kapcsolatba kerülhet a depressziós emberekkel.

A szolnoki eredmények alátámasztották, hogy van értelme az összefogásnak, hiszen az öngyilkosságok aránya ebben az időszakban jóval alacsonyabb volt, mint az országban máshol" - mondta Székely.

A háziorvosok szerepe azért is fontos lehet, mert az esemény elkövetése előtt egy-két héttel több későbbi öngyilkos is jelentkezik az orvosánál - állítja több felmérés. Ők azonban általában nem a lelki jellegű problémáik, hanem a sokszor ezek következtében kialakuló testi panaszok miatt keresik fel a rendelőt. Ha az orvos ilyen szempontból nem elég felkészült, nem fogja észrevenni a háttérben meghúzódó tartós lehangoltságot. "A lényeg a minél szélesebb körű tájékoztatás, amelynek célja, hogy minél többen segíthessenek a bajban lévő embereknek. A program közvetlen hatásai sajnos nehezen mérhetők, de ha több régióban is a Szolnokihoz hasonló eredményeket tudnánk felmutatni, akkor talán egy országos szintű prevenciós programot is el lehetne indítani" - tette hozzá Székely András.

A befejezett öngyilkosságok megelőzésének a megszokottól eltérő példái is bőven akadnak. A Golden Gate híd alá például egy hálót feszítettek ki, amin az öngyilkosjelöltek aztán fennakadtak - írja a Scientific American cikke. A legtöbben, akikkel ez megtörtént, később már nem próbálkoztak újra. Szintén az USA-ban próbálták ki, hogy az egyébként szagtalan földgázhoz kellemetlen szagú vegyületeket adtak, aminek következtében később kevesebben lélegezték be a halálos mennyiséget. Szintén esett a befejezett öngyilkosságok aránya Nagy-Britanniában, miután a mérgező széngázról az ártalmatlan északi-tengeri gázra váltottak (az 1960-as évek elején a széngáz volt az öngyilkossági kísérletekhez leggyakrabban használt anyag).

Dél-Koreában 2008-ban lett igen aktuális a probléma: a gazdasági válsággal összefüggésben az előző évihez képest hirtelen megkétszereződött az öngyilkosok aránya. Az egyik vasúti társaság például a gyakori próbálkozások miatt úgy döntött, hogy ajtókat szerel fel a vágányokhoz, elzárva ezzel a vasúti síneket a vonat beérkezéséig - írta korábban az MTI. Feltehetően a pénzügyi problémákkal és a túlzott munkahelyi stresszel függ össze egy másik, francia öngyilkossági hullám is: a France Télécom-nál a múlt év októberéig 25 ember vetett véget az életének.

A cég pénzügyi igazgatója nem cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint egymilliárd eurót különítettek el az öngyilkossági hullám megállítására. A huszonhárom hónappal ezelőtt kezdődött öngyilkossági esetek hátterében a vállalatnál évek óta tartó átszervezések és a rossz munkahelyi légkör állhat a szakszervezetek szerint.