Az új, dániai feltárás megerősítette, amit eddig talán kevésbé sejtettünk: a vikingek a harc mellett számos, olyan kulturális tevékenységet is élveztek, mint például a zenélés, a gyöngyök és dísztárgyak készítése.
A dániai felfedezés azt bizonyítja, hogy a vikingek jól megalapozott kereskedelmi kultúrával rendelkeztek már jóval azelőtt, hogy fosztogatni indultak volna a 8. században"
– mondták a feltárást végző régészek a History.com tudományos portálnak. – „A Ribe területén talált, fából készült, tömör vikingházak is azt erősítik meg, hogy a város a gazdálkodó életmód mellett nem csupán időszakos, hanem állandó kereskedelmi célokat is szolgált."
A területen a régészek most ékszereket, érméket és különböző hangszereket is találtak, többek között egy pengetős hangszert, egy lírát. Ezek a leletek is azt bizonyítják, hogy a viking várost egykor nem csak harcosok és gazdálkodók, hanem kézművesek, tengerészek, fogadósok és zenészek is lakták.
A felfedezés amiatt is érdekes és jelentős, mert a tengerészet, mint tevékenység csupán a korai 700-as években fejlődött ki, és csaknem száz évvel később érte el a csúcspontját.
Az ásatás során talált gyöngyök, ékszerek és dísztárgyak azt mutatják, hogy a város elsősorban a tengeri kereskedelemre támaszkodott"
– tették hozzá a kutatók. – „A vikingek nagy valószínűséggel összegyűjtötték a nyersanyagokat és a gyöngyöket felhasználva ékszereket, navigációs eszközöket és díszeket készítettek. A kész termékeket aztán hajóikkal juttatták el a vásárlókhoz és megrendelőkhöz."
Végül azonban a mai Szíria területéről érkező gyöngyök és ékszerek tömegtermékei elérték Ribe települését is, és aláaknázták a vikingek addig virágzó kereskedelmi tevékenységét.
Még mindig nehezen érthető, hogy a vikingek hogyan építettek fel komplex és látszólag stabil társadalmat, miközben dühös és ellenséges harcosokként éltek"
– hangsúlyozták. – „A most felbukkant leletek mindenesetre azt bizonyítják, hogy a vikingekről elterjedt mesék több helyen nem állják meg a helyüket."