Négyszáz andalúziai szőlőskert 13 évnyi adatait vizsgálták, eredményeiket az Ecology Letters című tudományos lapban mutatták be.
A Kaliforniai Egyetem davisi tagintézménye, a Granadai Egyetem és a Boku kutatói azt vizsgálták, milyen összefüggés van a szőlőbirtokot körülvevő vidék tarka szőlőmollyal (Lobesia botrana) való fertőzöttsége és a rovarölőszerek használata között.
Eredeményeik szerint a monoton, dominánsan szőlőbirtokokból álló vidéken négyszer nagyobb a kártevőkkel való fertőzöttség mértéke, mint a változatos területeken, ahol nagyobb a természetes tájelemek aránya.
Ez arra utal, hogy az egyszerű, monoton területek kedveznek a szőlőmoly terjedésének, ezzel megnövekszik a rovarirtószerek használatának gyakorisága is - hangsúlyozták a Boku kutatói.
A tanulmány szerint a kártevők elleni szerek használata a többnyire szőlőbirtokokkal körülvett területeken megduplázódott, míg a bozótossal körülvett szőlőben visszaesett.
A szakértők szerint ennek két oka lehet. Egyrészt azon a területen, ahol a szőlőbirtokok dominánsak, nagyobb kártevőpopulációk alakulhatnak ki, másrészt természetes ellenségeik a monoton környezetben nem találnak megfelelő táplálékforrást a túléléshez.
Egyértelműnek tartják a tudósok, hogy a növények monokultúrákban termesztése tökéletes feltételeket teremt ahhoz, hogy a szőlőmoly tömegesen megjelenjen. Ezért használnak ezek a borászok sokkal több rovarirtószert, hogy a rovarok állandó pusztítása ellenére magas terméshozamot érjenek el - mondta Silvia Winter, a Boku növényvédelmi intézetének munkatársa.
A szakértők szerint a fenntartható hozam biztosítása érdekében szükség van a természetes élőhelyek megőrzésére.
Winter javaslata szerint az egymással szomszédos borászoknak meg kellene egyezniük arról, hogy megtartanak, valamint újratelepítenek természetes tájelemeket, például nagyobb bozótosokat.
(Forrás: MTI)