Covid oltás után ellenállóbb lesz a szervezetünk minden betegséggel szemben?

Napjainkban érthető módon a koronavírus kapja a legnagyobb figyelmet, de azért nem szabadna megfeledkeznünk a többi kórokozóról sem. Bár a napi statisztikák és adatok szinte csak a covidban elhunyt áldozatokkal foglalkoznak, továbbra is jelen vannak olyan betegségek, mint a szintén vírusos eredetű influenza, a hepatitis B és C vírus okozta májfertőzések, a bakteriális vagy vírusos eredetű tüdőgyulladás, a nemi úton is terjedő HIV vírus. A fertőzések mellett pedig sajnos a civilizációs betegségek is tovább szedik áldozataikat - így a szív-érrendszeri problémák, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések.

Forrás: freepik

Illúzióink tehát ne legyenek, attól, hogy a coviddal igyekszünk felvenni a kesztyűt, még messze nem múlt el a többi veszély, éppen ezért az ép és erős immunrendszer minden megelőzés alapját kell, hogy jelentse.

Mire elég egy oltás?

Továbbra is sokan kételkednek az oltások sikerében, sőt vannak, akik egyenesen rettegnek beadatni maguknak a covid-19 elleni védőoltást. Igaz, hogy a világban történtek kellemetlen mellékhatások, és sokszor hallani egy-egy ismerőstől, hogy rosszul viselte az oltás utáni napokat, ám ezek a kellemetlenségek még mindig sokkal inkább vállalhatóak, mint a covid fertőzéssel járó kockázatok és szövődmények.

Az oltásoknak több típusa van, és most már szinte lehet “válogatni”, hogy ki, mit szeretne, miben bízik, de legalábbis, ha az ember agilis és türelmes, könnyen hozzájuthat mondjuk egy Pfizer vagy Moderna vakcinához.

Melyik, mit tud?

A hagyományos vakcina készítési módszer az elölt kórokozókkal történő oltás, melyet gyermekkorunkban sokfajta betegség ellen kapunk meg. Ilyenkor a legyengített vírust oltják be a szervezetbe, vagyis egy inakvtivált kórokozót. Ez megbetegedést nem tud okozni, viszont a szervezetet immunválaszra készteti. Erre példa a kínai Sinopharm védőoltás.

Az orosz Szputnyik V., a brit AstraZeneca és az amerikai Johnson&Johnson vakcinák a vektor alapú oltások közé tartoznak. Az eljárás lényege, hogy a szervezetre ártalmatlan adenovírusokat oltanak be, amelyekbe előzőleg a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló génszakaszt tettek. A veszélytelen adenovírus tehát a szervezetben termelni kezdi a patogén koronavírus tüskefehérjéjét, amitől betegek megint csak nem leszünk, de az immunrendszer hadat üzen.

A legújabb technológia az úgynevezett mRNS-vakcinák, amelyet a Moderna és a Pfizer/Biontech által kifejlesztett oltások. Ebben az esetben sem a vírust, sem annak alkotóelemeit nem juttatják be a szervezetbe. Az immunizálás úgy jön létre, hogy a bejutatott hírvivő-RNS (mRNS, mint genetikai információ) az emberi sejtekben kezdi el „gyártatni” a vírusfehérjéket.

A védettség úgy alakul ki, hogy az immunrendszer legyőzi a betolakodókat és meg is jegyzi azokat. Így mikor legközelebb találkozik velük, már gyorsabban és hatékonyabban pusztítja el a vírust. Sajnos ez a tanulási és kódolási folyamat is lehet kellemetlen, mivel a vakcina hatóanyaga éppúgy kimeríti az immunrendszert, mint egy igazi vírus. Viszont így legközelebb - a tudomány mai állása szerint-, nem fogunk kockázatokkal és szövődményekkel szembe nézni, ha el is kapjuk a covidot.

Minden szempontból erősebb lesz az immunrendszer?

Sajnos nem egészen. A szervezetünk, ez a tökéletes rendszer és az immunválasz mindig adott kórokozóra vonatkozik. Tehát a covid oltástól nem leszünk rezisztensek az influenzára, a megfázásra vagy más, cseppfertőzéssel terjedő betegségekre.

Bár az is igaz, hogy például a szakorvosok javasolják a tüdőgyulladás elleni védőoltás felvételét is a veszélyeztetett korosztályok számára, vagy asztmásoknál. Ugyanis, ha ez a vakcina immunválaszt generál, akkor egy covid fertőzés szövődményeként fellépő tüdőgyulladás már nem fog leteríteni minket, sőt, talán meg sem kapjuk. Vagyis azért van némi összefüggés az egyes oltások között.

A szervezetet továbbra is óvni kell

Akár felvettük már az oltást, akár csak szándékunkban áll, a szervezetet folyamatosan védeni és erősíteni kell, mert a legbiztosabb módszer a megelőzés. Sok múlik azon, hogy kinek-milyen a genetikai rendszere, van, aki ellenállóbb és van, aki kevésbé. Mivel nem tudhatjuk, hogy szervezetünk, hogyan reagál a covidra, legjobb, ha el sem kapjuk.

Ehhez szükség van a jól ismert óvintézkedések betartására (maszk, kézfertőtlenítés, távolság tartás stb) és az immunrendszer folyamatos védelmére:

• C-vitamin és D-vitamin emelt mennyiségben.
• Vitamindús táplálkozás, húsok és belsőségek fogyasztása, kerülni a cukrot.
• Megfelelő mennyiségű folyadékbevitel.
• Vírusellenes növényi orrspray, pl. Virostop.
• A légtér fertőtlenítése illóolajokkal (eukaliptusz, teafa, citrusok, rozmaring).
• Gyógyteák, melyek segítik a légutak tisztulását, regenerációját (hársfa, kakukkfű, lándzsás útifű, kasvirág, bodza).
• Rendszeres mozgás, mely megakadályozza az elhízást, erősíti az immunrendszert, javítja az anyagcserét és jótékony védő hormonokat termeltet.
• Pihenjünk, pszichésen is legyünk ellenállóak (ne olvassunk rémhíreket, fals információkat, és ne is terjesszük őket)!
• Legyünk sokat jó levegőn, napfényen és töltődjünk fel a szeretteink társaságában!