A repülőgépek kondenzcsíkja hozzájárul a globális felmelegedéshez

A repülőgépek kondenzcsíkja, mint ezek, ártalmatlannak tűnhetnek, de éghajlati szempontból rosszabbak, mint a szén-dioxid kibocsátások, figyelmeztetnek a szakértők.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kondenzcsíknak nagyobb környezeti hatása van, mint a légi közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának. Az iparral együttműködő tudósok egyre inkább tanulmányozzák a kondenzcsíkot, hogy technológiai megoldást találjanak a problémára. Az ENSZ egyik ügynöksége, a Nemzetközi Polgári Repülés Szervezete által szeptemberben Montreálban szervezett szimpóziumnak a repülőgépek nem-szén-dioxid-kibocsátása volt a témája - írja a phys.org.

A kondenzcsík nagy magasságon, hideg, párás területeken, az jég túltelített régiókban létrejövő felhő. Amikor a repülőgép üzemanyagát elégeti a motor, a vízgőz a koromrészecskéken kondenzálódik és jégkristályok keletkeznek. Elegendő jégkristály esetén elkezdenek pehelyfelhőket alkotni – nagy magasságon, vékony szálak, amik az eget átszelő repülőgép mögött kirajzolódnak. Ezek a nyomok az éjszaka folyamán a Földről felemelkedő meleg egy részét csapdába ejtik, és megakadályozzák, hogy a légkörből visszasugárzódjon – tehát üvegházgázként működnek és melegedést okoznak. A néhány percig az égen maradó kondenzcsíkok nem nagyon aggasztóak. De ha éjszaka jönnek létre, egy kicsit tovább maradhatnak, és melegítő hatásuk van éjszaka.

A repülőgépek kondenzcsíkja, mint ezek, ártalmatlannak tűnhetnek, de éghajlati szempontból rosszabbak, mint a szén-dioxid kibocsátások, figyelmeztetnek a szakértők.
Fotó: phys.org

 

Mi a kondenzcsík hatása?

 

A légi közlekedésnek a globális felmelegedésre gyakorolt hatásának akár 2/3-áért is a nem-szén-dioxid-kibocsátások a felelősek. És a kondenzcsíkok ennek a hatásnak akár 57%-át is kitehetik 

 

– messze több, mint az üzemanyag égésből származó szén-dioxid-kibocsátás, egy 2021-es tanulmány szerint. Az ilyen kibocsátások azonban rövid életűek a szén-dioxidhoz képest és a globális felmelegedésre gyakorolt hatásuk gyorsan megszüntethetők lehetnének, ha találnának megoldást az elkerülésükre.

Mit tehetünk?

Nem minden repülőgép hoz létre kondenzcsíkot – függ az időjárási körülményektől és a repülőgép trajektóriájától. Például, az Air France-nál a járatoknak csak 4%-a felelős a légitársaság kondenzcsíkjának a globális felmelegedésre gyakorolt hatásának körülbelül 80%-áért.

A hosszú távú stratégia a járatok egy része trajektóriájának módosítása. Az Air France pilótái 18 hónapon át több, mint 3.000 megfigyelést végeztek azzal a céllal, hogy segítsék a Metro-France-t a kockázatos területek előre jelzésének javításában, hogy a pilóták végül el tudják kerülni ezeket.  Egy kockázatos terület elkerülésének a fő veszélye, hogy végül oda repül a pilóta, mert csak kicsit van arrább az időjárás előrejelzéstől. Ezért nagyon fontos a finomhangolás.

Az American Airlanes pilótái 70 tesztrepülést hajtottak végre a kockázatos területek felett, vagy alatt, műholdképek, időjárási adatok, szoftver modellek és mesterséges intelligencia előrejelző eszközök által irányítva. A kondenzcsíkok 54%-ának csökkenését figyelték meg, az üzemanyag-fogyasztás 2%-os növekedése mellett.

 

A Cambridge Egyetem szeptemberi jelentése szerint a globális kondenzcsík elkerülő rendszer telepítésének gyorsítása a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt hatását 40%-kal csökkentené. 

 

Minél több járat van a levegőben, annál komplikáltabb egy ilyen rendszer megvalósítása. Irene Boyer-Souchet, az Air France munkatársa reméli, hogy 2030-ra realizálódik.

(Forrás: https://phys.org/)