Váratlan jelöltek a világ hét új csodájára

Már csak egy évünk maradt arra, hogy szavazzunk a világ legújabb hét csodájára. A jövő év januárjában ugyanis lezárul a mintegy öt éve zajló játék az interneten. A Föld lakossága 77 építészeti csoda közül válogathatta ki, hogy melyik kerüljön a legjobb 21 közé. A hátralévő évben ebből a 21-es listából kell kiválasztani azt a hetet, amelyik a jövőben a világ hét új csodája büszke címet viselheti majd. A sorozat első részében a Colosseumot, az Akropoliszt, az agrai Tádzs Mahalt és Angkor Vatot mutatjuk be.

A római Colosseum

Az egyik biztos végső befutónak tartják a szakemberek Róma emblematikus hatalmas stadionját, a Colosseumot. Az eredetileg Flavius amfiteátrumaként ismert építményt i. sz. 72-ben, Vespasianus császár idején kezdték építeni, és fia, Titus császár uralkodása alatt, i. sz. 80-ban fejezték be. Az épület fénykorában mintegy 80 ezer ember befogadására volt képes, és a gladiátorviadalok és különböző látványosságok nézőit még behúzható tető is védte a napsugarak ellen. A játékok rendszerint 100 napig tartottak, és a látványosságok éjjel-nappal követték egymást. Egyik, Traianus császár által megrendezett játékokon nem kevesebb, mint 9000 gladiátor küzdött egymás ellen 117 napon keresztül.

A császárság hanyatlásával a Colosseum is lassú pusztulásnak indult, és a középkorban már erődként funkcionált. Az épületet több alkalommal rongálta meg földrengés, és később a Colosseum márvány építőköveit egyszerűen elhordták, hogy ezeket használják fel a Palazzo Venezia és más épületek építéséhez. A Colosseumot folyamatosan károsítja a környező utcák, sugárutak és a metró miatt keletkező rezonancia és légszennyezés is. Az épületen folyamatos restaurálási munkálatokat végeznek, a legutóbbi - 10 éves - munkálat 2002-ben fejeződött be. A belépőjeggyel a lelátó egy részére, illetve a küzdőtér alatti területekre juthatunk el, ahol megcsodálhatjuk a gladiátorok várakozóhelyiségeit, illetve azokat a termeket, ahol a vadállatokat tartották. A lelátó felsőbb részeire külön belépődíjat kell fizetni.

Az athéni Akropolisz

Az Akropolisz

Meglepetésre került be a legjobb 21 közé az athéni Akropolisz. Az ókori Görögország az akkori ismert civilizáció kulturális és gazdasági központja volt. A legtöbb ókori emlék az ország szárazföldi részén, ezen belül is elsősorban Athénban található. Az ókori városállam központja az Akropolisz dombja volt, a legtöbb részben vagy egészben megmaradt épület itt található, így érthető, ha minden Athénban tartózkodó turista ellátogat ide. Az Akropolisz legmagasabb pontjáról a város egykori védelmezője, Pallasz Athéné temploma, a Parthenon tekint le a városra. A dór stílusú épületet sokan a klasszikus Görögország legszebbjének tartják. Mellette áll a nem kevésbé lenyűgöző, jón stílusban emelt Erechtheion híres ember formájú tartóoszlopaival, a kariatidákkal.

Az Akropolisz lábának közvetlen közelében találhatók az ókori Athén további fontos emlékei. Említést érdemel két színház, a Dionüszosznak szentelt aréna és az Odeion, amely még ma is használatban van. A szomszédos domb, az Areioszpagosz volt a várost vezető tanács székhelye, itt született meg a demokrácia eszménye. Az Akropolisztól néhány száz méterre található Agora volt a város valódi központja, itt volt a piac, és itt adták elő a népnek gondolataikat a városban megforduló gondolkodók Szokratésztől Szent Pálig.