Az ezerarcú Portugália

"Milyenek vagyunk mi portugálok? Az szavakkal kifejezhetetlen, szavakkal leírhatatlan"- így írta meg Fernando Pessoa a híres portugál költő a portugálok dicsértedét, és azt a bámulatos sokszínűséget, amellyel a portugál partok és hegyek váltakoznak Európa legnyugatibb csücskében. 

A dzsippes portugál körutazás már önmagában egy nagy kaland, csak ahogy tapasztalt utazók mondják, minden felfedezésre váró helyre elegendő időt kell hagyni. Északon a Peneda-Geres Nemzeti Parkban bemelegítésképpen túrázhatunk, és a jellegzetes gránitkő képződményeken gázolva tehetjük próbára magunkat. A szurdok tetején hagyjunk időt a vörös kányák és egyéb ragadozó madarak vagy a vadpónik megfigyelésére.

A 70 ezer hektáros Peneda-Gerés Nemzeti Parkban gyakran bukkannak elő kisebb tavak, de igazi felüdülés az Arado vagy a Homem vízesés, amelyekben fürdeni és ugrálni is lehet.

A raftingosokat persze más jellegű vizek hozzák lázba, olyanok, mint például a Minho folyó alsó és felső szakasza. A Minho állítólag az a folyó, amely napról napra változtatja arcát, sodrását, hőmérsékletét, erejét, ezért a vadvízi túrák szerelmesei igazi kihívásként gondolnak rá.

A másik, vadvízi túráiról híres folyó a Lima, vagy ahogyan korábban hívták "Lethes", vagyis a feledékenység folyója. A Bertandos és a Simao lagúnákon a lélegzetelállító természetvédelmi területeket hátrahagyva a kalandorok tényleg megfeledkeznek a hétköznapokról, és a nyílt tengerre érve evezőiket a magasba emelve ünneplik saját teljesítményüket. Mivel a Minho az utolsó 80 kilométeres szakaszon természetes határt képez Spanyolország és Portugália között érdemes figyelemmel kísérni az eligazító táblákat!

Az ördöglyuk, vagy inkább ördögszáj - Boca de Inferno - az európai kontinens legnyugatibb pontjától néhány kilométerre található sziklás-meredek tengerpart. Még az egyszerű bámészkodóknak is résen kell lennie, mert a vidék állandóan szeles-viharos, és a hullámok iszonyú erővel csapnak fel. Az óvatlanokat tehát elsodródhatnak, és a figyelmeztető táblák ellenére is előfordulnak ilyen balesetek. A látvány azonban lenyűgöző.

A siklóernyősök is kiélhetik magukat Portugáliában, méghozzá Linhares da Beira közelében. Beira egy apró hegyi falu középkori várral, barlangba vájt házakkal, és a közeli Caramulo hegyvidéke nemcsak sziklamászókat de a siklóernyősöket is elkápráztatja. Portugáliában a hőlégballonozás is kedvelt az extrém sportok szerelmesei körében. Igaz, míg egy túrakerékpárt 10 euróért bérelhetünk, addig egy hőlégballonozást Alentejo felett, 140 eurónk bánja.

Ha valaki még inkább növelné az adrenalin szintet, a madeirai ősbabéros rengetegjébe vezető "levadák" nyomvonalát követve a legkalandosabb túraútvonalat élheti át.

A levandák sajátos helyi öntözőrendszerek, melyek ma már több mint 2000 km hosszan egész Madeirát behálózzák. A cél, hogy az északi, csapadékosabb területen az esővizet összegyűjtse és a hatalmas víztározókból a levadákon keresztül, eljuttassa a csapadékban szegényebb déli vidékekre. Ezt a rendszert a XVI. században kezdték kiépíteni, az Unió támogatásával pedig a 80-as évek óta hatalmasra sikerült kibővíteni a hálózatot.

A csatornahálózatot a levada őrök tartják tisztán, télen pedig gondoskodnak a befedésükről. A levadák mellett ösvények futnak, ezen járják az ellenőrző utjaikat az őrök. Mára az ellenőrző ösvények népszerű kiránduló útvonalakká váltak, amelyek szinte kézen fogva vezetnek a Laurissilva vagyis ősbabéros lombjai alatt páfrányos tisztásokhoz és vadregényes vízesések tövéhez.

Maga a Laurissilva erdő közel húsz százalékát borítja Madeirának. Az erdő 40 méter magas fái és a több ezer hektárnyi élő lombfelülete felbecsülhetetlen értékű, a világon egyedülálló trópusi fauna, amelyet az UNESCO 1999-ben csatolt a világörökség többi részéhez.

De ami végképp megkoronázhatja a portugál nyaralást, az a bálna és delfinmegfigyelő túrák az Azori-szigetek partjainál. A gömbölyűfejű delfinek amúgy is rendszeres látogatói a szigetek közti sekélyebb vizeknek, de igazán nagy falatnak, az Atlanti-óceán nyílt területein fel-felbukkanó púposbálnák számítanak, akiknek társaságát látótávolságon belül élvezhetjük.