A koszóvói válság kirobbanásakor 1999-ben több mint félmillió ember hagyta el szülőföldjét, sokan közülük Európában vagy a tengerentúlon próbáltak szerencsét, de több ezren anyaországukat választották. A külföldön szerencsét próbálók anyagi segítsége sokszor az elsődleges bevételi forrást jelentik albán családok ezrei számára.
Ebből a gazdasági pangásból jelenthet kiutat a turizmus, amelynek jótékony hatását az albán bár- és étteremtulajdonosok már most megtapasztalhatják. A nagy hajóstársaságok már korábban felfedezték az albán ősi városokat, Sarandát és Durrest, s programjaikban egyre többet szerepel a rövid megálló az albán partoknál. A görög szigeteken, elsősorban Korfun nyaraló vendégek pedig előszeretettel vesznek részt az egynapos hajókirándulásokon, amelyek segítségével kis ízelítőt kaphatnak a még mindig kuriózumnak számító Albániából.
A turizmusból élő helyi vállalkozók legfőbb problémája éppen az, hogy ezek a turisták csak rövid ideig tartózkodnak az országban, s rövid idő alatt kevesebbet költenek. Ezt felismerve például Saranda városában több új szálloda is épül, a régi állami tulajdonú hoteleket pedig sorra magánkézbe adják. A szállodák kategorizálása még gyerekcipőben jár, de akad egy-két ötcsillagosnak minősített hotel, ahol valóban színvonalas szolgáltatást kaphat az ide látogató.
Az idegenforgalom ráadásul nemcsak a vendéglátásban dolgozók számára lehet vonzó, hiszen a szállodák beszállítói -földművelők, növénytermesztéssel foglalkozók, fuvarozók - számára is munkalehetőséget teremt a növekvő idegenforgalom.
A legutolsó kedvező jel a nagy nemzetközi légitársaságok megjelenése Albániában: a közelmúltban több cég is bejelentette, hogy menetrendszerinti járatokat indít Tiranába, ami újabb és újabb külföldi turista érkezését vetíti előre. Albániába Budapestről is eljuthatunk a nemzeti légitársaság közvetlen járatával, de Belgrádon keresztül vonattal is nekivághatunk az útnak.