Ki a felelős az egyhetes légtérzárért?

Valószínűleg nem rengeti meg a légi iparágat a közel egyhetes légtérzár, de minden bizonnyal a kényszerű leállás miatt folytatódik az európai piac konszolidációja és néhány légitársaság eltűnik a színről. Közben mindenki a felelősöket keresi és élesen kritizálja az egységes és gyors fellépésre képtelen EU-t. Legkorábban 2012-ben léphet életbe egy új rendszer, amely egyetlen ember kezébe adna intézkedési jogkört az izlandi vulkánkitöréshez hasonló katasztrófahelyzetekben.

Nem valószínű, hogy végzetes következményekkel járna az "égbolt átmeneti bezárása" a légi iparágat finanszírozó Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) elemzése szerint, ugyanakkor a vezető légitársaságok kilátásai változatlanok. A közlemény emlékeztet a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) korábbi közlésére: az európai légitársaságok napi 200 millió dollár bevételkiesést szenvedtek el a légtér bezárása miatt. Az elemző megjegyzi: ez nem azonos a tényleges veszteséggel. A légitársaságok veszteségei valóban jelentősek, ám a forgalomkiesés rövid ideig tartott, egy sor tételen pedig jelentős megtakarítások csökkentették a tényleges veszteséget.

A legnagyobb vesztesek az Air France napi 35 millió és a Lufthansa napi 34 millió eurós tényleges veszteséggel. A British Airways csak annyit közölt, hogy a kieső bevételek és a várakozásra kényszerülő utasok ellátása miatti többletkiadások napi 15-20 millió fontra rúgtak. A skandináv országok közös társasága, az SAS vasárnapig közölt adatokat, aminek alapján összesen 35-45 millió euró tényleges veszteséget szenvedhetett el.

A Malév számára az elmúlt napok európai légtérzára rendkívül nagy anyagi kárt okozott - mondta az [origo]-nak Hegedűs Ádám, a Malév kommunikációs vezetője. A bevételkiesés mértéke több mint 1 milliárd forintra tehető. Ehhez adódnak hozzá a közvetlen járattörlések miatti költségek, hiszen a repülőjegy árának visszafizetése bevételkiesést, az átfoglalás pedig további költségeket generál a társaságnak. A kár teljes mértékét, ami elérheti a 3 milliárd forintot is ugyanakkor csak később tudja pontosan felmérni a társaság. A nemzeti légitársaság nem fordul kompenzációért az EU-hoz - mondta Hegedűs Ádám.

Megtört a Ryanair ellenállása

A fapados légitársaságok közül az európai piacvezetőnek számító Ryanair vezére, Michael O'Leary bejelentette, hogy 30-40 millió eurós veszteséget okozott a cég számára a légtérzárlat, amit a repülőjegyek visszatérítése mellett elsősorban a pórul járt utasok szállásdíjának és ellátásának költségei okoztak.

Stephen McNamara, a társaság szóvivője szerint a társaság rosszul értelmezte az európai előírásokat, de most már tartja magát a szabályokhoz, és a repülőjegy árán kívül a kiadásokat is megtérítik, feltéve, hogy azokról az utasok számlával rendelkeznek, illetve nem foglalnak át másik járatra.

A társaság vezérigazgatója szerdán azt mondta, hogy a Ryanair csak a jegyárat teríti meg, a többi kiadással kapcsolatos kifizetést nem hajlandó vállalni, s a vonatkozó uniós jogszabályt akár még bíróságon is megtámadja.

Ugyanakkor a Ryanair közleményében leszögezte, hogy a vonatkozó uniós rendelet szerint az utasoknak nem járna a kártalanítás, mert a légtér lezárása kívül esik a légitársaságok hatáskörén.

A vezető hazai diszkont légitársaság, a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József szerint az európai hatóságok lesújtóan kezelték az izlandi vulkáni hamu miatt a légi forgalmat. Pánikszerűen reagáltak, és a légitársaságokra terhelték az életszerűtlen szabályozás minden terhét. A vezérigazgató szerint európai alapot, vagy kormányzati alapokat kellett és kellene létrehozni az utasjogok érvényesítésével kapcsolatos pénzügyi terhek megosztására. A teljes pénzügyi felelősséget ugyanis nem lehet a légitársaságokra hárítani - mondta Váradi József. Hozzátette: az Európai Bizottság bekérte a légitársaságok veszteségadatait, de nem tudni, mikor hoznak döntést és milyet.

Az elmúlt hat napban a Wizz Air mintegy 10 millió euró veszteséget szenvedett el az európai légtérzár miatt. Ennek mintegy egyharmada-egynegyede a bevételkiesés, a többi az a kompenzáció, amit a légitársaságnak ki kell fizetnie ,többek között a földön maradt utasok elszállásolására. Hozzátette: kérdés, hogy az Európai Unió hoz-e olyan döntést, amely ezt a veszteséget mérsékli. A légitársaság 140 ezer utasát érintette a légtérzár, és számításaik szerint mintegy 50 százalékuk igényt tart szállás- és étkezési költséginek megtérítésére.

Nagy-Britannia járt a legrosszabbul

Országokra lebontva a legnagyobb kárt Nagy-Britanniában szenvedte el egyértelműen földrajzi elhelyezkedése miatt. A brit repülőterek normál körülmények között naponta 5500 járatot és több mint félmillió utast fogadnak és indítanak. A legnagyobb forgalmat a londoni Heathrow bonyolítja le, itt naponta átlagosan 1250 járat és 180 ezer utas fordul meg.

A brit légiforgalmi kapacitás a légtérzár napjaiban teljesen kiesett, így az utazni - főleg a hazatérni - próbálók több százezres tömege a kompokra, illetve a vonatokra zúdult. Az első hozzáférhető adatok szerint a Nagy-Britanniát Franciaországgal és Belgiummal összekötő, óránként 300 kilométeres sebességgel közlekedő Eurostar szuperexpresszeken az ilyenkor szokásosnál 30 százalékkal többen utaztak. A társaság szerelvényein a légtérzár csütörtöki elrendelése és keddi feloldása között becslések szerint 80 ezren keltek át a Csatornán. A legnagyobb komptársaság, a P&O azt közölte, hogy a hétvégén a szokásos néhány száz helyett 11 ezer gyalogos - vagyis a kompokra jármű nélkül felszálló - utast szállított.

Csökkenhet az európai légitársaságok száma

A Saxo Bank csütörtöki elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány fapados légitársaság mellett a Lufthansa, a KLM-Air France és a British Airways-Iberia (BA-Iberia), s talán még egy negyedik maradhat talpon az európai légitársaságok közül az izlandi vulkánkitörés nyomán induló konszolidációs hullámban. A bank elemzői szerint, miután Európában a légitársaságok már hosszú ideje veszteségesek, így a vulkáni tevékenység hatására csupán az következik be, ami amúgy is elkerülhetetlenül szükséges. Az [origo] által megkérdezett elemzők szerint a legnagyobb veszélyben a siralmas pénzügyi helyzetben lévő British Airways lehet.

Ki a felelős?

Közben a veszteséget szenvedett légitársaságok felelősökért kiáltanak, az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA, és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) pedig az izlandi hamufelhő miatt hozott légiközlekedésre vonatkozó tilalmak azonnali felülvizsgálatára szólítottak fel. A Nemzetközi Légi Szállítás Szövetség (IATA) elnöke, Giovanni Basignani is hevesen kritizálta az Európai Uniót a légtérzárlat alatt tanúsított magatartásáért és főleg azért, hogy nem született egységes, határozott álláspont az ügyben, hanem ehelyett az egyes államok saját hatáskörben hozták meg döntéseiket.

Basignani szerint az európai légi közlekedésben még mindig a kontinensen évszázadokig meghatározó szuverén állami mentalitás érvényesül. Az izlandi vulkánkitörést követően az egységes és hatékony döntés helyett minden állam saját hatáskörben értelmezte a Nemzetközi Polgári Közlekedési Szervezet (ICAO) útmutatásait, amelyet egyébként a korábbi évtizedek veszélyes légibaleseteinek tapasztalatai alapján állítottak össze. Eszerint, ha"vulkáni hamu kerül a légtérbe, az utasszállító repülőgépeknek a földön kell maradniuk", függetlenül attól, hogy a hamu koncentrációja mekkora.

A korábbi években is több olyan vulkánkitörés történt a világon, amelynek nyomán módosítani kellett a repülőgépek útvonalát, az országok és a légitársaságok mégis leküzdötték valahogy a problémát és nem volt szükség egy teljes kontinens légiközlekedésének leállítására. Az Egyesült Államokban például a hasonló esetekben mérőműszerekkel ellátott repülőgépek ellenőrizték folyamatosan a hamufelhők mozgását és összetételét és csak azt a területet zárták le a légiforgalom előtt, amely a leginkább veszélyesnek bizonyult. A veszélyeztetett területen kívül repülhettek a gépek, feltéve, ha a pilóták vállalták a felelősséget a biztonságos közlekedésért.

Basignani azt is furcsállja, hogy miért tartott öt napig, míg az uniós közlekedési minisztereknek sikerült összehívni egy telefon-konferenciát az ügy rendezése érdekében. Az sem világos, hogy a 27 tagállam miért nem volt képes közösen megszervezni és útnak indítani kutató repülőgépeket, hogy felmérjék a valós helyzetet.

A probléma legfontosabb eleme, hogy az uniós tagállamok légi hatóságai között nagyon rosszul működött a kommunikáció. A tavaly decemberben napvilágot látott Közös Európai Légtér nevű javaslat pont azt a célt szolgálná, hogy megszüntesse az európai légiirányítás széttöredezettségét. Az elképzelés szerint az izlandi vulkánkitöréshez hasonló esetekben egyetlen személyt - egy úgynevezett légiirányítási mendzsert - neveznek ki a helyzet koordinálására. Az új szabályrendszer legkorábban 2012. januárjában léphet életbe.

A tagállamok ugyanakkor a szabályok életbelépése után is szabadon rendelkezhetnek saját légterük feletti (biztonsági, vagy például háborús megfontolásból), de komoly büntetéseket vonna maga után, ha nem követnék a kinevezett EU-s légi menedzser ajánlásait. Jelenleg egyébként az Eurocontrol, az európai légiirányitás biztonságáért felelő szervezett hivatott intézkedni különleges helyzetekben.

A Nemzetközi Polgári Közlekedési Szervezet szerint egyébként meg kell határozni, hogy pontosan milyen koncentrációban veszélyes a vulkáni hamu a repülőgépek hajtóművére. Erre máűr csak azért is szükség lenne, mert a múlt heti események megmutatták, hogy a légitársaságok mennyire eltérően értelmezik a helyzetet. A Lufthansa például különleges engedélyek birtokában már múlt szombat óta tesztrepüléseket hajtott végre a kérdéses területen és a társaság úgy látta, hogy annyira kicsi a hamu koncentrációja, hogy csekély a baleset esélye. A brit légitársaságok is hasonló véleményen voltak: a British Airways vezérigazgatója, Willie Walsh szerint pedig teljesen felesleges volt az európai légtér teljes lezárása.