Emlékeznek a mondókára Agatha Christie izgalmas krimijéből, a Ferde házból?
„Járt egy sanda ember,
Görbe útjain,
Gacsos karónál termett neki
Egy rossz fitying.
Vett rajt' görbedt macskát,
Mely egy sunyi egérre vadász,
S mindannyiuk otthona
Egy kicsi, ferde ház.”
Egyesek szerint ezt a közkedvelt gyerekmondókát, amely az 1840-es években jelent meg először nyomtatásban, a suffolki középkori városka, Lavenham ihlette. A gazdag múltú, gyapjúkereskedelméről híres település ugyanis tele van jobbra-balra, előre-hátra dőlő középkori házakkal.
Lavenham a 15. század végén az egyik leggazdagabb település volt a Brit-szigeteken. Lakói több adót fizettek, mint a jóval nagyobb Yorkban vagy Lincolnban. A város olyan gyors növekedésnek indult, hogy
nagy sietve egy csomó ház épült, nem kellően kiszárított fagerendákból.
A gerendák aztán megvetemedtek, és ilyen szabálytalan alakúvá tették a házakat.
Windsor ferde háza eredetileg 1592-ben épült, és Market Cross House-nak hívták, mert itt találkoztak a kereskedők a piaci napokon. 1687-ben aztán
az lett a ház veszte, hogy a városháza szomszédságában állt.
A városi tanács ugyanis úgy döntött, nagyobb városházára van szükségük, kell a hely, ezért a Market Cross House-t le kell bontani. Nagy sebbel-lobbal neki is láttak a pusztításnak.
Az ügyből nagy vita, felzúdulás kerekedett, végül a bíróság úgy döntött, a házat újra fel kell építeni az eredeti helyén. Csakhogy ekkor az építők ugyanazt a hibát követték el, mint lavenhami kollégáik: túl friss fát használtak az építkezéshez.
A ház megroggyant, de azóta sem dőlt össze.
Eredetileg hentesüzlet, majd számos más kereskedés működött benne. Az utóbbi harminc évben teázóként üzemelt, de tavaly óta üresen áll, még nem tudni, mi lesz az új funkciója.
Az ulmi ház a Blau folyó felé dől, persze nem véletlenül. A 14. században épült, mostani, ötemeletes formáját 1443-ban szerezte, és már a 17. században óvintézkedéseket kellett tenni, nehogy összedőljön.
Dőlésszöge ma 9-10 fok között van
(a pisai ferde toronyé 4 fok).
1995 óta hotel működik benne, tulajdonosa még azt is elérte, hogy bekerüljön a Guinness-rekordok könyvébe, mint a világ legferdébb szállodája. Mindenesetre a vállalkozás megnyitása előtt az épületet statikailag tökéletesen biztonságossá tették, acélpántokkal akadályozták meg az épület további dőlését.
A házat a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően újították fel, sehol egy vezetéket, csövet nem találunk. A vendégszobákban negyven centiméteres a lejtés, az ágyakat viszont tökéletesen vízszintesre tervezték. Hogy erről minden vendég meggyőződhessen, az ágyakhoz vízmérték is jár.
Fritzlar helyes kis középkori városka Németország szívében, Hessen tartomány északi részén. A tizenötezer lakosú település bővelkedik több száz éves épületekben, a
legöregebb háza pedig több mint 600 éves.
Tulajdonképpen kész csoda, hogy a Spitzenhäuschennek (csúcsos házacskának) becézett épület még mindig áll.
1440-ben ugyanis a ház alatti pince két falát kiütötték, amitől az északi fal megsüllyedt, csak a szerencsének köszönhető, hogy nem dőlt össze. Azóta a ház ferde, és bár
a 19. században a város majdnem lebontotta
(szerencsére nem volt rá elég pénzünk), mostanra Fritzlar névjegyévé vált. A ferde épületben mostanság turistainformációs iroda és a városi levéltár kapott helyet.
A wernigerodei malom 1680-ban épült egy régi, már a 13. században is működő malom helyén. Eleinte a posztókészítők használták, majd a 19. század közepétől lisztet őröltek benne. A malomárok vize annyira eláztatta a ház alapját, hogy a homlokzat megsüllyedt, és előredőlt.
Olyannyira, hogy majdnem kétszer olyan ferde, mint a híres pisai torony. Utóbbi dőlésszöge közel négy fok, a wernigerodei malomé viszont hét.
A malmot 1890-ben lakóházzá alakították át, néhány évig ez volt a városháza. 2012-ben gondosan felújították az épületet, azóta múzeum működik benne.