Magyar Bálint: A reformkorban is szidalmazták a reformereket

Elsősorban a közelgő, most bevezetett kétszintű érettségiről faggatták olvasóink az oktatási minisztert, akitől ennek kapcsán saját egykori tapasztalatairól is érdeklődtek. Kiderült, hogy Magyar Bálint egyetemista korában fűrésztelepen és telefonközpontban is dolgozott, és izgalmasnak találja a mostani feladatát.

Örülnék, ha szólna pár szót arról, hogy nappali tagozatos diákok végezhetnek-e valamilyen munkát, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett! Ha nem, akkor miért nem? (eMIpAC)
- Természetes dolog dolgozni az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok mellett, a kérdés csak az, hogy hol van erre lehetőség. Egyetemistaként néhány évtizeddel ezelőtt én rendszerint szociológiai felmérések kérdezőbiztosaként dolgoztam, de volt, hogy fűrésztelepen vagy éppen telefonközpontban is.
Miniszterként azt tartom fontosnak, hogy az egyetemen is munkához juthasson minél több diák. Ezért 2004 januárjától lehetővé tettük, hogy a minimálbér erejéig az egyetemeken dolgozó diákok után ne kelljen járulékot fizetni az intézménynek. Ezzel is próbáljuk ösztönözni, hogy minél több diákot foglalkoztassanak az egyetemen. A kollégiumi térítéseknél is szeretnénk bevezetni, hogy a térítési díjak egy részét le lehessen dolgozni az egyetemeken.

Üdvözlöm, szeretném megkérdezni, hogy az iskolában a 18 éven aluli tanulóknak miért kellett betiltani a dohányzást és a dohányzóhelyeket felszámolni? (asturel)
- Az, hogy 18 éven aluli tanulók nem dohányozhatnak az iskolában, ez természetes, a kérdés csak az volt, hogy mi legyen a 18 éven felüliekkel. Mert szerintem, bár az ombudsman erre kért bennünket, nincs igazán elfogadható indoka annak, hogy dohányzás szempontjából különbséget tehessünk 18 éven felüli diák és tanár között. Véleményem szerint egyébként a megoldás az lenne, ha az iskolaépületekben senkinek nem lehetne dohányozni.

Lehet, hogy nevetséges a kérdésem, de sokakat érdekel. Mit szabad csinálni és mit nem az órák közti szünetben (például kártya stb.)?(feke)
- Ezt az iskolai házirendek szabályozzák, amiben a tanárokon kívül beleszólása kell hogy legyen a szülőknek és a diákoknak is.

Jogosan osztályoz-e a tanár aszerint, hogy az illető diák mennyire szimpatikus neki? Ha nem, mit lehet tenni ellene? (feke)
- Természetesen nem jogosan, az igazgatóhoz lehet fordulni, majd a fenntartóhoz, esetleg az ombudsmanhoz.

Miért nem tartották szükségesnek, hogy 2006 után az új képzési rendszerrel párhuzamosan meghagyják az eddigi egyciklusú képzést? Tudtommal az európai országokban szinte mindenhol ez utóbbi utat választották... (petey_t)
- Ez nem így van, jó néhány területen (orvosképzés, jogászképzés, bizonyos művészeti ágak) megmarad az egyciklusú képzés, és mérnökképzésben is hosszabb az alapképzés, mint általában. De ha meghagytuk volna mindkét képzési rendszert párhuzamosan, akkor az egyetemek, főiskolák egyrészt nem álltak volna át az új képzési rendszerre, másrészt nem lehetett volna a terveinknek megfelelően az eddiginél nagyobb támogatást biztosítani master-szinten folyó minőségi képzéshez.

Fotó: Fábián Évi

Mikor fogják eltörölni a nyelvvizsga megszerzésének kötelező mivoltát a diploma megszerzéséhez? Miért nem lehetek én attól jó matektanár, hogy nem tudok németül? (Taskovics)
- Nem fogjuk eltörölni a nyelvvizsga kötelező voltát a diploma esetében. Európai állampolgárokként abszurdnak tartom, hogy ne tudjon mindenki legalább egy idegen nyelvet, különösen, ha egyetemet végzett. A tanárnak pedig különösen fontos, hogy ha diákjával az interneten barangol, akkor túl tudjon lépni a magyar nyelvű site-okon.