Bartholy Judit: Én pillanatnyilag nem félek

Bartholy Judit meteorológus, az ELTE Meteorológia Tanszékének vezetője, a Mindentudás Egyeteme szeptember 13-i előadója volt a Társalgó vendége. A Golf-áramlat leállásáról, új jégkorszakról, túl meleg nyarakról beszélgetett a kérdezőkkel.

Jelenleg mennyire veszélyeztetjük a földünk éghajlatait? (CATH)
- Elindult egy kismértékű változás, amelynek lassan egyre több területen jelentkeznek a következményei. Ez a változás magától nem áll le, s a következmények is egyre komolyabbak lesznek. Nekünk, embereknek kell tenni azért, hogy ez a folyamat leálljon, visszaforduljon. Minden embernek van lehetősége tenni ennek érdekében (például biciklivel járni az iskolába, vagy takarékoskodni a meleg vízzel, elektromos árammal, csak új technológiájú hűtőgépet használni) de ez nem elegendő. Nemzetközi egyezményekre van szükség és azok betartására (pl. Kiotói Egyezmény), amelyek az egész világ emisszióját, légszennyezőanyag-kibocsátását évtizedekre előre becsülhetővé teszik és korlátozzák. Szerintem elég enyhe volt a nyár, akárki akármit is mond. Én ezt sajnálom is nagyon. De sok volt az eső, ami jó volt pl. a Balatonnak.

Bekövetkezhet-e az, hogy esetleg kiszárad a Balaton, mert olyan marha melegek jönnek? (cool)
- Igen. Az elmúlt évszázadok, évezredek során nem egyszer előfordult, hogy a Velencei-tó és a Balaton időszakosan teljesen kiszáradt.

A Golf-áramlat esetleges leállásával és emiatt beköszöntő újabb jégkorszakkal fenyegetőznek. Akkor ez mégsem reális veszély? (Leviathans)
- Jégkorszakról semmiképpen nincs szó. A fent már leírt kistérséget érintő hűlésről van csak szó, mely időszakos.

Az európai ciklonpályák átrendeződését sikerült kimutatni? (jankoszi)
- Az ELTE Meteorológiai tanszékén fél éve kezdtünk egy kutatást, melyben pont a Kárpát medencét érintő ciklonpályákkal foglakozunk. A vizsgálatok még nem zárultak le, de annyi már látszik, hogy jelentős mértékű átrendeződése figyelhető meg a ciklonpályáknak az utóbbi néhány évtizedben.

Üdvözlöm! Kérdésem : Minek tudható be a meleg időszakok és jégkorszakok váltakozása? (_Traveller_)
- Egy egész más időskálájú éghajlatváltozás a közel 100-110 ezer évenként megjelenő lehűlési periódusok (jégkorszakok), ezekről a Déli-sark jegéből, illetve Grönland jegéből vett jégfuratminták alapján van tudomásunk, a leghosszabb rendelkezésre álló feldolgozott minta 425 ezer év hőmérsékleti viszonyairól ad képet. (2004 elején kezdték feldolgozni európai geofizikusok, geológusok az eddig előállított leghosszabb furatmintát, mely 3 ezer méter hosszú és feltevéseink, reményeink szerint 740 ezer évről ad majd információt.) A jégkorszakok eredetéről azt mondhatjuk, hogy elsődlegesen a föld orbitális paramétereinek több 10 ezer éves periodikus változásainak következménye.

Lehetséges, hogy valamikor jégkorszak következzen? (bombacsajxy)
- Igen, állandóan változik az éghajlat, közel 90 ezer évig hűl, majd 10-15 ezer évig melegszik, csak ezen változások üteme nagyon kis mértékű. 90 ezer év alatt 5-6-7 Celsius-fok, míg jelen antropogén eredetű változások mértéke a 21. századra vonatkozó előrejelzések alapján 100 év alatt lesz 2-4-6 Celsius-fok.

Ön szerint megállítható a pusztulási folyamat? Az emberek mikor jutnak el arra a pontra, hogy soha többet autó, meg füst, meg esőerdők pusztítása, meg atomrobbantások, meg semmi, mert különben mindenki bekrepál?
- Úgy gondolom, hogy ez egy hosszú folyamat, de vannak már ma is sikertörténetek: például az ózonpajzs. Freongázok természetesen nem voltak jelen a légkörben, csak ipari tevékenység révén kerültek oda, ezek feljutnak a felsőbb légrétegekbe, sztratoszférába és részt vesznek a sztratoszferikus ózon lebontásában, mely egy nagyon fontos védőréteget képez a Föld körül.

A freongázok forrása hajtógázok (spray-k), fémtisztító szerek, poliuretán habszóró berendezések, hűtőgépek. 20. század végén számos olyan nemzetközi egyezmény született, mely megtiltotta freongázok használatát, s minden ipari ágazathoz valamilyen alternatív technológiát rendelt. Alig telt el egy-két évtized, s már nagymértékben lecsökkent a sztratoszférába feljutó freongázok mennyisége. Egyelőre sajnos a széndioxiddal kapcsolatban, mely a legfontosabb antropogén üvegházgáz, ilyen egyezmények nem születnek (ld. a Kiotói Egyezmény kudarca.)

A már említett európai ciklonpályák elmozdítják néhány éven belül a csapadékmaximumot? (jankoszi)
- Ilyen adatok nem állnak rendelkezésünkre.

Bartholy Judit: Köszönöm a kérdéseket, hazamegyek :)