Varga János: Valós a madárinfluenza veszélye, de a média eltúlozza

Belélegezhetjük? Megkaphatjuk a macskánktól? A kutyára veszélyes? Cseppfertőzéssel terjed? Lesz elég védőoltás? Ehetünk rántott csirkét? - A Vendégszobában Varga János állatorvos, mikrobiológus, a Mindentudás Egyeteme előadója válaszolt a madárinfluenzával kapcsolatos nyugtalanító kérdésekre.

[varázslatoska] Én a tojásról szeretnék kérdezni: a lágy tojást nem hevítjük 70 fok fölé, akkor ebben megmaradhat a vírus?
- Igen, a tojást ebben az időszakban hevítve kellene enni. Egyelőre azonban házimadár állományokban nálunk nincs influenza.

[varázslatoska] Tehát a boltban vásárolt tojás fogyasztható nyersen is?
- A tojást nem szabad nyersen fogyasztani és nem elsősorban az influenza miatt. A tojásban lehetnek jelen szalmonellák és más baktériumok is, amelyek hasmenést okoznak, ezért a tojást tessék megfőzni. Aki a tojást nyersen eszi, az bizonyos kockázatot vállal influenza nélkül is.

[csakcsevegnék] Ön szerint mi lehet a legrosszabb, ami Magyarországon történhet a vírus miatt?
- Az, hogy átjut házimadár állományokba és ott tömeges elhullásokat okoz. Ha emberre terjedő változat kialakul, az nem Európában fog létrejönni, hanem - mint a korábbiakban - Ázsiában, ahol nagyobb a baromfisűrűség és jóval nagyobb az ember sűrűsége is.

[j picare] Az elmúlt napokban két döglött cinkét is találtam az erkélyemen. Az elmúlt években ilyen nem volt. Még mindig ott vannak, mit tegyek?
- Tessék szólni a budapesti telefonon (189), kijönnek érte, beviszik az Országos Állategészségügyi Intézetbe és megvizsgálják, kiderítendő az elhullás okát.

[makóicsaj18] Körülbelül mennyi idő, amíg ez a járvány lappangani fog és eltűnik?
- Ezt nem lehet pontosan megmondani, a közeljövőben az esetszám biztosan szaporodni fog, mert most térnek vissza tömegesen dél felől a vándorló madarak. A járvány hosszúsága attól függ, hogy meg tudjuk-e előzni, hogy átjusson házimadár-állományokba.

[Lóval foglalkozó] Milyen állatokra veszélyes ez a madarakon belül?
- Az összes madár fogékony, közöttük azonban jelentős különbségek vannak. A kacsa, liba, hattyú hordozza a vírust, ezek között nincs tömeges elhullás, de a hattyúk érzékenyebbek. Nagyon érzékeny a csirke, pulyka, fácán, fürj stb., ezek tömegesen elhullanak. Természetes viszonyok között nem betegszik meg a galamb. Fogékony minden vadon élő madárfaj is, ezek között azonban az elhullások szórványosak maradtak.

[EmlegetettSzamár] Meg tudjuk állítani a madárinfluenzát? Nekem az az érzésem, hogy előbb-utóbb átterjed a háziszárnyasokra is. Mi ebben az esetben a teendő?
- Attól én is tartok, hogy a vírus a vadon élő madárról átjut a házimadár-állományra. Ilyenkor a következő a teendő: korai diagnózis, és az állományok gyors leölése, mert a beteg állat tömegesen üríti a vírust. Most kell mindent megtegyünk azért, hogy megakadályozzuk a vírus átterjedését a házimadár állományokra. Ilyenkor zárlat, fertőzött állományok leölése, fertőtlenítés a feladat.

[Pit-Expe®imental] Mi a helyzet a H9N2, H7N7, H9N2, H7N2, H7N3 és a többi drift, és shift vírusokkal? Ezek is jelen vannak?
- Igen, ezek bármelyike okozhat influenzát madarakban és akár az emberben is. A H7N7-es törzs okozott kiterjedt járványt Hollandiában: ez a törzs az emberekben csak enyhe tüneteket idézett elő, egy ember azonban ott is meghalt. Madarakban bármely influenzavírus okozhat tüneteket.

[dani1229] Jó napot, az, hogy emlősállatban is kimutatták a H5N1-vírust nagyobb kockázati tényezőt jelent az emberre nézve?
- Nem feltétlenül. Attól függ, hogy az adott emlősnek milyen kapcsolata van az emberrel. Ha pl. kutya, vagy macska, akivel együtt alszik a gazdája, vagy egy tányérból esznek, akkor komolyan szóba jön az ember fertőződése. Ha pl. ló, amit nem lehet az ágyba vinni, akkor a fertőződés esélye kisebb.

- Köszönöm a kérdéseket, szép napot kívánok mindenkinek!