Fórián: Lassabban, de nőni fognak az árak

Tavaly, hosszú idő után először, a mezőgazdasági termékek kínálata elmaradt a kereslettől, ezért volt sokkszerű áremelkedés az egész világon - mondta a Vendégszobában Fórián Zoltán agrárelemző. Az Agrár Európa Kft. igazgatóját a bioüzemanyagok terjedésének hatásairól és az uniós támogatásokról is kérdezték olvasóink, sőt szóba került, megéri-e manapság befektetésként magyar termőföldet venni.

Mennyire lehet hatással Magyarországra az élelmiszerárak növekedése miatt kialakuló válság? [bucigyuri]
- A válság alapvetően nem az élelmiszerárak növekedése miatt alakult ki Magyarországon. Viszont ez is egy fontos tényező az infláció emelkedésében. Mint mindenben, ebben is vannak sajátságaink, míg ugyanis tőlünk nyugatra és a tengerentúlon az élelmiszerárak emelkedése a növekedő gazdaság fázisában kevésbé érintette a fogyasztókat súlyosan, addig nálunk megkétszereződik hatása azáltal, hogy reáljövedelmünk jelentős csökkenésben van. Ez egyrészt már elérte az élelmiszerek iránti keresletet, amely csökkenésnek indult, másrészt a kereslet szerkezetét ismét a legalacsonyabb árú termékek irányába tolja el. Emiatt tovább növekszik az import, hiszen a legolcsóbb árkategóriákban jellemző leginkább a behozatal. Ennek súlyos hatása van a magyarországi agráriumra azáltal, hogy csökkenti a hazai élelmiszerek belföldi piacát. Ez élelmiszeripari vállalkozások csődjéhez vezet, ami megszűnő munkahelyeket jelent, valamint csökkenő költségvetési bevételeket, növekvő kiadásokat.

Nyugat-Európa itt árulja a feleslegét... Mi hol tudjuk eladni, amit megtermel ez az ország? [szotyivirág]
- Jól látja, az Európai Unió bővítésének egyik legfontosabb indoka a feleslegek belső piacon való elhelyezése. Ezt a kényszert az Európai Unió termékeinek világpiacról való kiszorulása indította el. Jól mutatja felkészületlenségünket a csatlakozásra, hogy ezt az alapvető összefüggést nem ismertük föl. Ebből a hibánkból adódik az is, hogy a mezőgazdasági támogatásokban is alacsonyabb színvonallal elégedtünk meg. Ez pedig fenntartotta azokat a hatékonyságbeli különbségeket, melyek a nyugati élelmiszerek számára kiépítették az utat keleti irányba. Ennélfogva feleslegről nálunk egyre kevésbé beszélhetünk, több termékből (például a sertéshúsból) talán örökre elveszítettük teljes önellátásunkat is.

Az unió erősen támogatja a termelőket. Magyarországon is? [kajaár]
- Az Európai Unió 1968 óta valóban támogatja a mezőgazdasági termelőket, közös agrárpolitikáján keresztül. Ennek mi is részei vagyunk. Az agrárpolitikát nem nemzeti, hanem közösségi szinten művelik, tehát alapvetően nem itthon dőlnek el ezek a támogatási kérdések. A csatlakozásunkkor a régi tagállamokénál jelentősen alacsonyabb támogatási szintet határoztak meg számunkra, ami évről évre közelít a régi tagállamokéhoz.

Milyen reformokra lenne szükség az agrárpolitikában, hogy elkerüljük a válságot?
- Az Európai Unió szintjén a belső piac védelmét fönn kellene tartani, más szóval a WTO-megállapodást minél később aláírni. Komoly marketingtevékenységet kellene kifejteni a hazai élelmiszerek fogyasztásának növelése érdekében. Ez nem agrárpolitikai kérdés, de valójában a fogyasztó döntése határozza meg, hogy mikor állítható meg a trend. Az elmúlt 2-3 évben a belföldi piac 6-8 százalékát foglalta el importélelmiszer, ami azt jelenti, hogy mostanra mindössze 76-77 százalék a hazai termék aránya. H ez a tendencia nem áll meg hamarosan, a válság fokozódni fog, elsősorban az élelmiszeriparban. Az élelmiszeripar egy lefelé tartó spirálba keveredett, ebből maga nem tud kitörni. Kormányzati elkötelezettségre, a kereskedelmi láncok üzletpolitikájának változására és nem utolsósorban a fogyasztó tudatosságának növekedésére van szükség. Látható, hogy a kérdés messze túlmutat az agrárpolitikán.