A gazdák arra számítottak, hogy a fölművelésügyi tárca, az intervencióról szóló jogszabály értelmében, legalábbis a termelők olvasata szerint, köteles az intervenciós ár alsó határán, vagyis 18 ezer forintért fölvásárolni a gabonát, ha a piaci ár 15 napig nem éri el ezt az alsó határt. A központi költségvetés ugyan már jelenleg is támogatja a közraktározást, de ez nem megoldás a kistermelők számára.
Kovács Béla, az Országos Gabona Terméktanács titkára nem kívánt véleményt mondani a békési gazdák tervezett tiltakozó akciójáról, de annyit elismert, érthető a termelők elkeseredettsége. Búzából, kukoricából összesen négymillió tonnát exportálhatnának a hazai termelők, de a fölvásárlási árak veszteségessé teszik a termelést.
Kovács véleménye, hogy elsősorban az exportot kellene támogatni, illetve a kistermelők úgynevezett művi közraktározását. Ez utóbbi lényege, hogy a gazda saját vagy bérraktárban közraktározhatja a betakarított terményt. A nagy közraktározó cégek ugyanis 400-500 tonna alatt nem foglalkoznak a termelőkkel - mondta a titkár. Hozzáfűzte még, hogy sokat lendítene a bajba jutott gazdák ügyén, ha a növény-egészségügyi vizsgálatok díjának nem csak ötven, hanem kilencven százalékát átvállalná a költségvetés.
A terméktanács titkára úgy fogalmazott, hogy ha beindulhatna végre az export, az mindenképpen előnyösen hatna a hazai fölvásárlási árakra. Agrárszakemberek figyelmeztettek, még támogatással is roppant nehéz lesz külső piacot találni a magyar gabonának, mert a környező országokban, még ott is, ahol korábban importőrök voltak, jó volt a gabonatermés. Az azonban mindenképpen hátrányosan érintheti a gabonatermelőket, ha évente akár ötvenszázalékos eltérés is van a fölvásárlási árak között, miközben a termeléshez elengedhetetlen eszközök, vetőmagok, a műtrágyák ára folyamatosan emelkedik.
(Népszava)
Korábban:
Csökkenő búzaárak a megrendült bizalom miatt
(2001. szeptember 17.)
Sok a búza, mégsem eladó
(2001. július 31.)