A két esélyes jelölt programja összecseng a fejlesztések irányát tekintve, ám lényegesen eltérnek a beruházások nagyságrendjét illetően. A városháza az országos szintnél aránytalanul nagyobb bevételei ellenére eladósodott, így a saját forrásokra nem lehet alapozni. Segítség csak a magyar államtól, az Uniótól, vagy a befektetőktől jöhet. Az előbbiekre nincs ráhatása a főpolgármesternek, a befektetőkkel kötött PPP szerződések pedig a jövőt élik fel, tovább növelik az eladósodást.
A PPP, illetve inkább a magánberuházások irányának főpolgármesteri befolyásolása, a beruházások terelgetése azonban mindenképp jelentős forrásokkal kecsegtet. Az utóbbi években ugyanis Budapestre, és környékére irányult az összes Magyarországon befektetett pénz 40 százaléka.
A fővárosnak ugyanakkor mindenképpen szüksége volna új bevételekre ahhoz, hogy hosszú távon finanszírozni lehessen a beruházásokat. Demszky Gábor programjában felveti, hogy ha a kormány megszünteti az iparűzési adót, a Fővárosi Önkormányzat ingatlan értéknövekedési adó kivetésével pótolná a kieső bevételeket.
Demszky Gábor az előre menekülés logikáját követi, minden áron fejleszteni és beruházni akar. Programja a grandiózus Podmaniczky Program megvalósítására épül, amely a jelenlegi főpolgármester ezer fős apparátusának színvonalasan kidolgozott, 101 oldalas munkája.
Demszky sok, még folyamatban lévő, vagy még el sem kezdett beruházásra, mint elért eredményre hivatkozik. A program legfőbb mondanivalója, hogy az utak, közművek felújítása, a közlekedés átszervezése most már sínen van, és ezért az élhetőbb Budapest megteremtésére lehet koncentrálni a következő ciklusban.
A program ugyanakkor arról tanúskodik, hogy Demszky több befolyásos tanácsadóját lecserélte, ugyanis a tervezetben szerepel néhány, a főpolgármester korábbi elgondolásaival homlokegyenest ellenkező ötlet. Ilyen például a motorizáció helyett a gyalogos, közösségi és kerékpáros közlekedés támogatása, ugyanis Demszky szerint a főváros mára megtelt. A nem autós közlekedési módok azonban korábban mintha mostohagyereknek számítottak volna a Városházán.
A vár bevételére törekvő Tarlós István programját tanulmányozva földhözragadtabb, ötleteket találunk. Véleménye szerint a 400 milliárddal eladósodott főváros helyzete miatt a grandiózus terv források híján légvár, így az olcsón megvalósítható, kerületi tapasztalataira épülő fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt.
Mindkét jelöltnek volt alkalma korábban is bizonyítani polgármesterként, Tarlós István a III. kerület, míg Demszky Gábor a főváros ügyeit igazgatta az elmúlt 16 évben. Ebből persze az is következik, hogy a főpolgármester programjában leírt ígéretek erős kritikával találkozhatnak, hiszen joggal teheti fel bárki a kérdést, miért nem valósultak meg ezek a tervek az elmúlt 16 év alatt.
A jelenlegi főpolgármester a tömegközlekedési csomópontokban hozzálátna a P+R parkolók építésének, és középtávon a kiskörút lezárását tervezi. Tarlós szerint a közlekedési lámpák áthangolásával és ritkításával, a kerülőutak megfelelő kitáblázásával ingyen is tehermentesíteni lehetne a belvárost.
A parkolásról eltérnek a vélemények: a gépkocsik helyét Demszky továbbra is közterületen képzeli el, bár ígérete szerint megvalósítaná az egységes parkolási rendszert. Középtávon a jelenlegi főpolgármester magántőkéből épült parkolóházakat építtetne, ahol a helyi lakosoknak is fizetni kellene, igaz, kevesebbet. Tarlós fővárosi beruházásként építene parkolóházakat, és megszüntetné a kerékbilincset, mivel arra Óbudán sincs szükség.
A BKV súlyos összegeket emészt fel minden évben, ezt a főpolgármester állami pénzek bevonásával szeretné orvosolni. A közlekedési vállalatot mindkét jelölt átszervezné, Tarlós a részleges magánosítást sem zárja ki. Demszky a Budapesti Közlekedési Szövetséget terjesztené ki, és egyetlen csúcsszervbe vonna össze mindenkit, akinek köze van a budapesti közlekedéshez, a MÁV-tól az útfenntartó FKF Zrt-ig. Tarlós István különféle kedvezményekkel csalogatná az utasokat, és a dunai kishajózás újjáélesztésének gondolatával is kacérkodik, valamint működőképes, egybefüggő kerékpárutakat építene.
A felszín alatti közlekedés megoldást jelenthetne, ám a 4-es metró beruházása keretében a mai napig egyetlen centiméter alagút sem épült. A koncepció pedig régi, és a felelősség nehezen tolható át a kormányra: a főpolgármester a rendszerváltás óta hivatalban volt hat kormány egyikével sem tudott eredményesen együttműködni. A programban ugyanakkor már egy 5-ös metrót is pedzeget Demszky - ez a szentendrei hévet kötné össze a ráckeveivel.
Várhatóan a villamosközlekedés fiaskói sem érnek véget a hatmilliárdos project keretében beszerzett 6 darab Combino villamos ügyével. Mindkét jelölt megígérte, hogy az 1-es villamos átmegy majd a Lágymányosi Hídon. Itt azonban kieshet a csontváz a szekrényből: a híd szakértők szerint műszakilag alkalmatlan erre, és a faállványzattal megtámogatott pilléreket látva ez a vélekedés megalapozottnak tűnik. Demszky egyébként mintha újra szívébe zárta volna a korábban csak a vonalmegszűntetések áldozataiként ismert villamosokat: a programban jelentős EU-forrásokat vár a zártpályás - tehát a villamos - közlekedés fejlesztésére.
A városháza korábban jóváhagyta ugyan a híd terveit, bár mindvégig ellenezte az elmúlt 16 éve egyetlen duna-hídjának megépítését, az 1996-os világkiállítási beruházással együtt. Lágymányos ugyanakkor a legjelentősebb beruházási terület lett, a belváros dél felé bővül a Duna mindkét partján, az Expo meghiúsulásának ellenére is. Ebben egyébiránt óriási érdemei vannak Gegessy Ferencnek, a IX. kerület polgármesterének. Erre a területre, a dél-budai tudásbázisra Demszky Gábor, mint fontos saját eredményre hivatkozik programjában. A főpolgármester Óbudán, a Gázgyár területén egy hasonló tudástelep felépítését ígéri választási programjában.
Demszky programjában szót ejt az omladózó belváros épületeinek rehabilitálásáról. A felújításokkal azonban kemény harcot kell majd vívnia a kerületekkel, ugyanis - ahogy a zsidónegyed esetén már láthattunk - a helyi érdek nem feltétlenül az egységes, történelmi városkép megrőzése, függetlenül attól, melyik párt adta a kerület polgármesterét. Demszky Gábor programjában az új lakás építéssel megegyező mértékű állami támogatást kér az ilyen jellegű házfelújításokra. A főpolgármester ugyanakkor áfa-kedvezményeket is szorgalmaz, hasonló céllal. Kérdés, hogy a kormány hogyan fogadja ezeket az ötleteket akkor, amikor minden forintot az államháztartási hiány csökkentésére kell megfogni.
A fővárost mindkét jelölt megerősítené a kerületekkel szemben. Az elgondolás érthető, hiszen Budapesten nem lehet úgy nagyprojektekben gondolkodni, hogy a főpolgármesternek 23 falu vagy kisváros vezetőit kell meggyőznie igazáról. Az erősebb jogosítványokért a győztesnek azonban még komoly csatákat kell megvívnia az országgyűlésben.
Novák Endre - Barsi Szabó Gergely