Az euróövezeti jegybank a maga részéről azonnal elkezdi "nem szokványos" válságellenes intézkedéseinek visszavonását, ha e lépések nyomán veszélybe kerülne az árstabilitás - mondta az EKB elnöke pénteken a Financial Timesnak. Hozzátette: az exitstratégia időzítéséről és a lépések sorrendjének kijelöléséről a gazdasági kilátások és a pénzügyi rendszer állapotának "valós idejű" értékelése alapján születik döntés.
A pénteki bankkonferencián ezzel kapcsolatban elmondta, az existstratégia időzítése nagy mértékben függ az euróövezeti M3 pénzellátás alakulásától, amely a jövőbeni inflációra nézve jelzésértékű. (Az M3 a bankrendszeren kívüli készpénzt, a látra szóló és a lekötött betéteket, valamint a hitelintézeti értékpapírokat tartalmazza.)
Az euróövezeti pénzellátás az EKB utolsó összesítése szerint, júniusban 3,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, majd júliusban rekord alacsonyra, 3 százalékra csökkent. A pénzellátás éves növekedése májusban került először az EKB évi 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbe alá, a megelőző hónapokban rendre jóval meghaladta ezt, vagyis nem csak a központi pénzkínálat volt nagy, hanem a kereslet is gyenge.
A közös jegybank szükség esetén még a válságintézkedések befejezése előtt emelheti kamatát, vagyis a kamatintézkedéseket kombinálhatják a likviditásnövelő intézkedésekkel, hiszen nincs szoros követési sorrendje a kamatváltoztatásnak és más intézkedések visszavonásának.