Nagy-Britanniáé marad a Falkland-szigetek

A népszavazáson szinte mindenki részt vett, 98,8 százalék akart brit fennhatóságot a korábbi Malvin-szigeteken. Argentína szerint az lehet, hogy a lakók britnek vallják magukat, de a terület ahol élnek, Argentínához tartozik.

Elsöprő, 99,8 százalékos többséggel úgy döntöttek a Falkland-szigeteken tartott népszavazáson, hogy a terület továbbra is Nagy-Britanniához tartozzon.

A közép-európai idő szerint kedden hajnalban közölt eredményekből az is kiderül, hogy az argentin szárazföldtől 400 kilométerre fekvő szigetek (argentin nevükön Malvin-szigetek) 1672 választásra jogosult lakosának 92 százaléka részt vett a vasárnap és hétfőn rendezett voksoláson. Az összes leadott szavazatból mindössze három szólt a brit fennhatóság megőrzése ellen.

Argentína, amely magáénak követeli a területet, már előre törvénytelennek nyilvánította a referendumot. A dél-amerikai ország vezetése azt is jelezte, hogy az eredmény nem hoz változást a szigetekkel kapcsolatos politikájában. Buenos Aires szerint népességet a britek által betelepített szigetlakók alkotják, és nem követelhetnek önrendelkezési jogot maguknak.

William Hague brit külügyminiszter üdvözölte az eredményt, amely "minden eddiginél világosabban megmutatta, hogy a Falkland-szigetek lakói" britek akarnak maradni. "Tiszteletben tartjuk az óhajukat, hogy britek maradjanak, de a terület, amelyen laknak, nem az" - jelentette ki erre Argentína londoni nagykövete, Alicia Castro, "a médiának szóló és (a problémát) elodázó célú manővernek" nevezve a szavazást.

A Londontól mintegy 13 ezer kilométerre fekvő Falkland-szigetek 1833 óta állnak brit ellenőrzés alatt, miután a brit gyarmati erők elűzték onnan az argentin hatóságok képviselőit.

Az argentin katonai junta 1982. április 2-án hozzákezdett a Falkland-szigetek megszállásához. Az ezt követő, június 14-éig tartó háborúban a dél-amerikai ország vereséget szenvedett, 649 katonáját vesztette el, a britek pedig 255-öt.