A France 3 riportereinek az étterem vezetői nem kívánták döntésüket megindokolni, a helyzet viszont egyértelmű.
Az étteremben kifüggesztett plakátok szerint az étterem garantálja, hogy az abban felszolgált hústermékeket a Lyoni Nagymecset Vallási Hagyományokért felelős Szervezete (ARGML) ellenőrizte és látta el halal igazolással,
azaz a vendégek kizárólag halal terméket fogyaszthatnak.
A Centre Presse újság értesülése szerint az intézkedésre az egyre növekvő számú muzulmán fogyasztók miatt volt szükség, a döntést sokan viszont nehezményezték.
Egy fiatal nő szerint érthetetlen a döntés, hiszen „még egy bevásárlóközpontban is választható halal vagy nem halal termék, itt most megszűnt a választási lehetőség és ez minimum túlzás" tette hozzá csalódottan.
A gyorséttermen kívül az egyetemi campus közelében található, alapvetően elvitelre szánt ételeket áruló büfék is alkalmazkodtak a megváltozott vásárlói szokásokhoz. A diákok most már halal húsból készült kebabot és Taco-t is választhatnak.
Valérie, egy kebabosnál dolgozó alkalmazott szerint a döntésnek volt értelme, a vendégkör 70 %-a ugyanis muzulmán.
Sok muszlim diák van Poitiersben, mellettük franciák is felveszik a muzulmán vallást, van tehát igény a halal termékekre"
- tette hozzá. A pékség és a diákközpont még nem tért át halal üzemmódra, ugyanakkor megjelentek a hal és vegetáriánus alapú termékek, egyre kevesebben fogyasztanak húst, különösen akkor nem, ha a termék nem halal eljárással készült.
Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a halal termékek gyors terjedése már jelentősnek tekinthető egy olyan, egyébként is komoly versenynek kitett szektorban, mint a húsipar. A sertéságazatot és a „hagyományos" (tehát nem halal) vágóhidakat érintő veszélyekre a Francia Hentesek Szövetsége már 2012-ben felhívta a figyelmet, elismerve, hogy míg a halal vágóhidak száma növekszik, csökken a tradicionálisok száma.
A halal vágóhidak működése Franciaországban engedélyezett, de Belgiumban, ahol a becslések szerint egy milliónál is több muzulmán él, idén a svéd, norvég és svájci példát követve, állatvédelmi okokra hivatkozással betiltották a halal vágóhidak működését,
ami az illegális vágások számának növekedéséhez és az elsősorban francia importból érkező halal hús termékek piacának bővüléséhez vezetett.
Németországban, ahol szintén több milliós, migráns hátterű muzulmán közösség él, működhetnek halal vágóhidak, viszont az engedélyezési eljárásokat megszigorították.
A halal termékek kérdésköre jóval túlmutat az étkezési céllal készített termékek piacán. Nemrégiben az Origo arról számolt be, hogy az angliai muzulmán közösség nem oltatja be a gyerekeket influenza elleni vakcinával, mert annak egyik fontos alkotóeleme nem halal technológiával készült.
De van, aki szerint a halal eljárás egyre szélesebb körű elterjedése sokkal súlyosabb jelenségre hívja fel a figyelmet.
Az algériai származású konzervatív francia politikusnő, Lydia Guirous (a sikeres köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy egykori tanácsadója, ma a Republikánusok szóvivője)szerint a radikális iszlám folyamatosan terjed Franciaországban és a helyzet naponta romlik.
Ennek a folyamatnak fontos rituális eleme a halal termékek egyre szélesebb körű elterjedése.
A Les Valeurs Actuellesnek, az Európa szerte közismert vezető konzervatív hetilapnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy „a helyzet egyre romlik számos francia város kerületeiben, a külvárosokban.
Abba kell hagyni a hazudozást. Nevén kell nevezni a dolgokat. Vannak teljesen eliszlámosodott területek Franciaországban, amelyeket a gyanús tanokat hirdető imámok kezébe adott át a kormány.
- mondta el a politikusnő.
Franciaországban léteznek olyan kerületek, amelyek teljes egészében halal–nak minősíthetők, és léteznek olyan kerületek is, ahol nőként nem lehet meginni egy kávét egy teraszon."
- folytatta Lydia Guirous.
Többek között ezért is érthetetlen és durva Soros balliberális és szocialista embereinek újabb brüsszeli akciója, amelyben hangosan tiltakoztak az ellen, hogy Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság hivatalba lépő elnöke létrehozta az "Európai életforma védelme elnevezésű" biztosi portfóliót.
Független szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy az állatvédők jelentős lobbi erőt képviselnek az európai unióban és a bizottsági eljárásokban, jelenleg nem létezik kötelező erejű Uniós jogszabály, minden tagállam maga dönt abban a kérdésben, hogy engedélyezi –e az állatvédők szerint állatkínzásnak minősíthető halal eljárást vagy sem.