A Momentum brüsszeli főnöke Gyurcsánynéval támadná Magyarországot

DOBREV Klára; LATORCAI János
Budapest, 2020. július 14. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője felszólal a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló kormánypárti javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 14-én. Mögötte Latorcai János, a parlament KDNP-s alelnöke. MTI/Kovács Attila
Vágólapra másolva!
A szélsőséges múltú Dacian Ciolos volt román miniszterelnök, a Momentumot is magába foglaló szélsőbaloldali Renew Europe európai parlamenti frakció vezetője nyílt levélben fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz és Michael Roth német Európa-ügyi miniszterhez, hogy közösen lépjenek fel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ciolos Magyarország kapcsán a sajtószabadságért „aggódik", külön kiemelve a baloldali Indexet, míg Lengyelország tekintetében a külföldi tulajdonú média tervezett „repolonizációjával" van problémája. Azt is kifejtette, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárások egyik állam esetében sem vezettek eredményre. A magyarellenes román politikus fellépését nem lehet másként értelmezni, minthogy Gyurcsánynéval közösen uniós szintű támadást készítenek elő Magyarországgal szemben. Vélhetően ezért egyeztetett a baloldali hírportál kirúgott főszerkesztője, Dull Szabolcs is Gyurcsánynéval.
Vágólapra másolva!

A G4Media román hírportál információi alapján a Momentum Mozgalom román főnöke, Dacian Ciolos, a szélsőbaloldali Renew Europe (Újítsuk meg Európát) EP-frakció vezetője, szerdán nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula Von der Leyenhez és Michael Roth szociáldemokrata német Európa-ügyi miniszterhez.

Dacian Ciolos Forrás: AFP/Ludovic Marin

A magyarellenes román politikus már a levele legelején rátért az Index témájára.

Azt állította, hogy miután Orbán Viktor az EU-csúcson elért óriási győzelme után hazatért Brüsszelből, a vezető „független" hírportál, az Index főszerkesztőjét politikai okokból lemondásra kényszerítették, majd álságosan amiatt sajnálkozott, hogy szerinte ezáltal sérült Magyarországon a sajtószabadság és a médiapluralizmus.

A levél második felében

a konzervatív lengyel kormányt támadta, annak ürügyén, hogy Varsóban bejelentették a külföldi, döntően német tulajdonú média „repolonizációját",

mivel a külföldi média durván beavatkozott a lengyel államfőválasztásba Rafal Trzaskowski oldalán.

Dacian Ciolos továbbá az Európai Bizottság és az unió soros elnökségét betöltő Németország fellépését kérte Magyarországgal, illetve Lengyelországgal szemben, csalódottan megjegyezve, hogy

A két levél tartalma szóról szóra megegyezik, csupán a címzettek változnak. A G4Media megszerezte mindkettőt, az egyiket itt, a másikat pedig itt lehet angol nyelven elolvasni.

Közben a román politikus közzétette a Twitter-oldalán a német miniszternek írt levelét, a magyar témához pedig olyan jellegű megjegyzést fűzött hozzá, mintha számon kérné a dolgot Angela Merkel német kancellártól, ami enyhén szólva is ironikus.

Dacian Ciolos Gyurcsánynéval közösen támadhat Magyarországra

Ciolos a Von der Leyennek és Rothnak írt nyílt leveleiben az Index-ügy hátterét teljes mértékben elhallgatja, nem említi meg Bodolai László, az Index.hu Zrt. igazgatósága elnökének nyilatkozatait, miszerint

Dull Szabolcsot azért rúgták ki, mert üzleti titkokat szivárogtatott ki,

ráadásul bírósági eljárás helyett a baloldali főszerkesztőnek egy korrekt összeget ajánlottak.

Azt sem írta meg, hogy - szintén Bodolai szerint - Dull vezető baloldali politikusokkal egyeztetett az Indexről. Az Origo információi alapján Gyurcsánynéval és az MSZP-s Nyakó Istvánnal. Az Origo értesüléseit egyébként nem cáfolta Dull a kedd esti Egyenes Beszédben, sőt, közvetve elismerte azokat.

Gyurcsányné az Országgyűlés plenáris ülésén, 2020. július 14-én Forrás: MTI/Kovács Attila

Ciolost persze a tények nem érdeklik, csupán az, hogy Magyarországot támadhassa, ahogy azt teszi, amióta politikus, tehát közel 30 éve.

A tények ilyen látványos elhallgatása arra enged következtetni, hogy a magyarellenes román politikus Gyurcsánynéval közösen akar támadást indítani Magyarországgal szemben,

mégpedig Brüsszelben és Strasbourgban.

Ciolos a magyarellenességre alapozta politikáját

Dacian Ciolos 1987-ben a hírhedt román kommunista titkosszolgálat, a Securitate belügyi egységénél teljesítette a sorkatonai szolgálatát. A feladata többek között az volt, hogy

őrizze a kommunistaellenes mozgalom legkiemelkedőbb alakjának, az akkor házi őrizetben lévő Doina Corneának a kolozsvári lakását.

Corneát a Securitate egyébként több alkalommal megkínozta. Ciolos maga is elismerte, hogy a Securitate belügyi egységénél szolgált, de Corneával kapcsolatosan az mondta, hogy nem a lakását, hanem „csak" az utcáját őrizte, mert ezt parancsolták neki.

Ciolos apja azonban a Securitate-ba integrált milícia magas rangú tisztje volt,

tehát elméletileg tudott volna felmentést szerezni fia számára, ha az kérte volna, hiszen a kommunista titkosszolgálat tisztjei egy kivételezett kasztot alkottak Romániában.

Ahogy arról már többször beszámoltunk, a későbbi politikus kolozsvári egyetemi hallgatóként

a szélsőséges, magyarellenes és antiszemita Román Tűzhely (Vatra Romaneasca) szervezet tagja volt.

Az 1990 márciusában

történt marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérlet (Fekete Március) kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista szervezet ifjúsági tagozatában - a Junimea Vatra Romaneascában - 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségéig emelkedett a ranglétrán.

A marosvásárhelyi Fekete Március Forrás: MTI/Rompress

Aztán Ciolos vezetője lett a magyarellenességéről ismertté vált Gheorghe Funar kolozsvári polgármester pártja (PUNR, magyarul Román Nemzeti Egység Párt) ifjúsági szervezetének, illetve dolgozott az adott időszakban a helyi városházán is.

Mind a PUNR-ben, mind a Vatra Romaneascában számos volt Securitate-tiszt vállalt vezető szerepet,

egyesek szerint a két szélsőséges csoportosulás a kommunista titkosszolgálat utódszervezeteinek tekinthető.

A román politikus 2010 és 2014 között az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosi tisztségét töltötte be, majd 2015 novembere és 2017 januárja között Románia miniszterelnöke volt. Természetesen nem demokratikus választások útján került hatalomra, hanem egy belpolitikai válság közepette a parlament két háza őt szavazta meg kormányfőnek.

Ciolos 2016 decemberében pedig azért váltotta le Marossy Zoltánt (RMDSZ) a Temes megyei alprefektusi tisztségéből, mert

Marossy egy temesvári hírportálnak adott interjúban az autonómia szükségességéről és a soknemzetiségű Románia nemzetállami önmeghatározása elhibázott voltáról beszélt.

Az RMDSZ a román politikust okolja amiatt, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára.

Később, 2018 decemberében Ciolos elsőként támadta meg az RMDSZ-nek azt a tervezetét, amely törvénybe foglalta volna az 1918-as Gyulafehérvári Határozat kisebbségekre, így az erdélyi magyarokra is vonatkozó pozitív rendelkezéseit, és felszólította a szövetséget, hogy azonnal vonja vissza a jogszabályt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!