Műtárgyak és autószerű luxuscikkek - interjú a Rolls-Royce vezérigazgatójával

A részben BMW-alkatrészekből készülő Rolls-Royce Ghost száz százalékig Rolls-Royce, és nem csak a Bentley Mulsanne, hanem jachtok és helikopterek is a konkurensei. Lehet belőle modellcsalád, bár még nem tervezik, és akár elektromos Rollsokat is építenek majd a cinizmussal teli Európának éppúgy, mint az optimista amerikaiaknak. Interjú Tom Purvesszel, a Rolls-Royce vezérigazgatójával.

Aki a Ghostot megveszi, valószínűleg sofőr helyett maga vezeti majd az autóját. Egyetért ezzel?

Igen, egyetértek, de hozzá kell tennem, hogy már a Phantom-vevők nagy része sem tart sofőrt, hanem inkább maga vezeti az autóját. Ez egyedül Ázsiára nem érvényes, de az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is ritka a sofőrös Rolls.

Mely autók lehetnek a Ghost fő vetélytársai? Talán az új Bentley Mulsanne?

Nem hegyezném ki a Bentley-re, lehetnek Lamborghinik, Ferrarik is, úgy általában az összes drága autó. De ügyfélkörünk különlegessége miatt még csak autónak sem kell lennie: elképzelhető, hogy valaki egy jacht, egy magánrepülő vagy egy helikopter helyett választja majd magának a Ghostot. Ezek a termékek ugyanúgy vetélytársnak számítanak, mint a többi luxusautó.

Mekkora beruházást igényelt a goodwoodi gyár felkészítése a Ghost gyártására?

Negyvenmillió fontot költöttünk a Ghost kapcsán a második gyártósor felállítására, a félemelet megépítésére, a bőrelőkészítő és a festőüzem bővítésére, valamint az alkalmazottak képzésére Goodwoodban.

Ön sok ideig dolgozott az Egyesült Államokban a BMW-nél. Mi a legfontosabb különbség egy amerikai és egy európai autóvásárló között?

Az amerikaiak optimista emberek. Kultúrájuk lényege, hogy pénzt termeljenek, és ha ez nem jön össze, akkor boldogtalanok, és azonnal megkeresik a módot arra, hogy meglegyen a profit. Náluk jelentkezett először a gazdasági válság, de ők is fognak belőle elsőként kilábalni, mert ilyen a természetük. Európában mi meg tudunk lenni anélkül, hogy minden másodpercben a pénzkeresetre gondolnánk. Mélyebb a kultúra, és ez az élet minden részére kihat. Amerikában az optimizmus a márkák, például a Rolls-Royce megítélésére is hatással van. Ha New Yorkban vezetsz egy Phantomot, az emberek feltartott hüvelykujjal jelzik elismerésüket, és azt gondolják, ha több pénzt tudok keresni, egyszer nekem is lehet egy ilyen autóm. Európában az emberek azt tettetik, hogy nem érdekli őket, hogy egy Rolls-Royce halad mellettük, vagy egyszerűen csak irigységet éreznek miatta. Európa tele van cinizmussal és szkepticizmussal, Amerika pedig optimizmussal.

Annak idején az ön feladata volt, hogy a Minit bevezesse az amerikai piacra. Mennyire volt nehéz egy ilyen kisautót megszerettetni az ottani vásárlókkal?

Ez egy hosszú történet. Amikor a Rover értékesítési igazgatója voltam a kilencvenes évek végén, már akkor is tudtuk, hogy a feltámasztott, új Mininek az egész világon meg kell jelennie. Ezután Amerikába kerültem, ahol én lettem a felelős azért, hogy a BMW által kifejlesztett új nemzedék sikeresen debütáljon a piacon. Tapasztalt amerikai kollégáim már a kezdetekkor figyelmeztettek, ez nem lesz egyszerű, mert ott nagyon nehéz brit autót eladni, nagyon nehéz kisautót eladni, és nagyon nehéz ferde hátú autót eladni, a Mini pedig egyszerre felelt meg az összes kritériumnak. Aztán odajött hozzám két fiatal srác a marketingosztályról, és azt mondták, hogy ne törődjek azzal, amit az öregek állítanak, mert a termék annyira jó, hogy képesek vagyunk ezt itt is eladni. Azt tudtuk, hogy a sportos BMW-ket ott is szeretik, így a Mini reklámkampányát arra hegyeztük ki, hogy ez egy kisméretű sportautó, amely hatalmas vezetési élményt ad, arról nem szóltunk, hogy ez egy praktikus háromajtós is egyben. Az első évben húszezer darab kelt el belőle, majdnem pontosan annyi, mint a BMW Z3-ból.

Hogy lehet, hogy ebben a nehéz gazdasági környezetben tavaly rekordot döntött az értékesítésük?

2008-ban valóban rekordot értünk el, nagyjából húsz százalékkal múltuk felül a 2007-es számokat. Ez főleg a kibővített modellpalettának köszönhető, hiszen a négyajtós Phantom mellett már a kabriót és a kupét is kínáltuk a vásárlóknak. Idén már nálunk is nagyjából huszonöt százalékos visszaesés jelentkezett a megrendelésekben, kénytelenek vagyunk a gyártási folyamatokat a csökkenő kereslethez igazítani. De konkrét számokat csak jövőre tudunk mondani.

Terveznek valamilyen alternatív hajtásláncot valamelyik autójukba? Elsősorban az elektromos vagy hibrid megoldásokra gondolok.

Természetesen mi is gondolkodunk egy hibrid autón, de jelenleg még csak lehetőségként kezeljük házon belül. A tisztán elektromos hajtás bevezetése is elképzelhető a jövőben. Eddig is foglalkoztunk a témával, a Phantom és a Ghost motorjai például messze a leghatékonyabb erőforrások, amelyeket valaha egy Rolls-Royce-ba beépítettek.

Tud arról, hogy vannak-e magyar vásárlóik?

Nem tudok határozott igennel vagy nemmel felelni. A mi ügyfeleinket két dolog jellemzi: egyrészt megvan bennük a vágy, hogy a legjobb terméket szerezzék meg maguknak a piacról, másrészt a lehetőségük is megvan rá, hogy ezt megtegyék. Ez a két jellemző független a nemzetiségüktől, a vallásuktól, a lakóhelyüktől és az életkoruktól. Valószínűleg vannak magyar ügyfeleink is, de amit biztosan állíthatok, hogy van egy magyar származású kereskedőnk, Mr. Rusnak Kaliforniában, Pasadenában, de ő Bentley-ket is forgalmaz.