Barabási Albert-László

Behálózva - A hálózatok csodálatos világa a sejtektől a világhálóig

Miért jelennek meg a középpontok és hatványfüggvények a skálafüggetlen modellben? A hálózat növekedése azt jelenti, hogy a korábbi csomópontoknak több idejük van kapcsolatok szerzésére, mint a később jövőknek. Ha egy csomópont az első a hálózatban, az összes utána következőnek lehetősége nyílik rá, hogy kapcsolódjék hozzá. A korkülönbség azonban nem magyarázza meg teljesen a hatványfüggvényeket. A középpontok létrejöttéhez szükség van a második törvényre is, a népszerűségi kapcsolódásra. Mivel az új csomópontok jobban szeretnek kapcsolódni a már sok kapcsolattal rendelkező csomópontokhoz, ezért a korai, tehát sok kapcsolattal rendelkező csomópontokat gyakrabban fogják választani és azok gyorsabban fognak nőni, mint fiatalabb és kevesebb huzallal rendelkező társaik. A népszerűségi kapcsolódás ilyen módon gerjeszti "a gazdag egyre gazdagabb lesz" jelenséget, amely a későn érkezők kárára segít a több kapcsolattal rendelkező csomópontoknak, hogy aránytalanul nagy számú linket csípjenek el.

A skálafüggetlen modell megmaradhatott volna egy érdekes tudományos kísérletnek, ha nem követte volna néhány más felfedezés. Ezek közül a legfontosabb annak a felismerése volt, hogy a legtöbb tudományos és gyakorlati jelentőségű összetett hálózat skálafüggetlen. Ez a felismerés a felfedezések lavináját indította el, amely a mai napig folytatódik. A hollywoodi színészek ismeretségi hálója, a sejten belüli anyagcsere-hálózat, az idézettségi hálózatok, a gazdasági hálók és a nyelv mögött lévő hálózat csatlakozott a világháló által vezetett listához, és így hirtelen a skálafüggetlen topológia eredete sok tudományterület számára vált kulcsfontosságúvá.