Eltitkolt fenyegetés: szabadon lévő atombombák okozhatnak katasztrófát
Az Egyesült Államok titkolózik: nem árulja el, hol a legnagyobb a veszély.
![](https://cdn.origo.hu/2023/03/0dSOGGQntvoamHdEiSdqNlCTMUqnN_Mzz59LXgOykwk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzJmYjFjOTUxZWRiMjRiZmI5ZTdhMWQwOWFmMjYxYWIw.webp)
Az Egyesült Államok titkolózik: nem árulja el, hol a legnagyobb a veszély.
1945. július 16-án hajtották végre a történelem első kísérleti nukleáris robbantását.
A hidegháború hívta életre a történelem legpusztítóbb nukleáris fegyverét.
140 éve született a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, Albert Einstein.
Százhúsz éve született Szilárd Leó, az első atommáglya megépítője.
Az Egyesült Államokban alkotó világhírű tudós haláláig magyar hazafi maradt.
A Cár-bomba egységnyi idő alatt a teljes napenergia egy százalékát szabadította fel
Az Egyesült Államok eredetileg Hitlernek szánta az atombombát.
Hatvan éve halt meg Neumann János, a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.
A náci Németország atomprogramja szülte a Manhattan-tervet.