Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban

1956 képszám: 12830 találat: 866 / 933 orig: HÁZY ZSOLT MAGYARORSZÁG BUDAPEST VII. Rákóczi út - Akácfa utca sarok. Kiégett szovjet BTR-152 páncélozott lövészszállító jármű. címke: FORRADALOM PÁNCÉLAUTÓ JÁRMŰRONCS FÜST JÁRÓKELŐK UTCAKÉP HARCJÁRMŰ BTR 152 BUDAPEST TŰZ +

Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott. Nézze meg, hogy néznek ki ma a forradalom fővárosi helyszínei!

Október 25-én hajnalra a szovjet csapatok visszafoglalták a rádió épületét, majd reggel hat órakor a rádió beolvasta a kormány közleményét, mely szerint „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”. A hírek hatására a délelőtt folyamán fegyvertelen tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján.

Délelőtt 11 óra körül mintegy 5000 békés tüntető gyűlt össze az Országház előtt. Ekkor a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a tér körüli más épületek tetejéről az ÁVH mesterlövészei tüzet nyitottak a tüntetőkre. Erre a szovjet harckocsik egyik része is a tömeg közé lőtt, míg a forradalomhoz pártolt másik részük a háztetőkön megbújó orvlövészekre tüzelt. A tömeg csak nehezen tudott a térről elmenekülni. A vérengzésnek 61 halálos áldozata és több mint 300 sebesültje volt az ENSZ jelentése szerint, amely azonban Mikojan és Szuszlov adatain alapul. Az áldozatok számát általában 100–200 közé teszik. Később még nagyon sok sebesült is meghalhatott, az összes áldozat száma körülbelül 800–1000 körül lehetett.

A Kossuth téri tömegmészárlás végleg a fegyveres forradalom felé sodorta az eseményeket, ami hamarosan a kormány bukásához vezetett Forrás: Fortepan/Berkó Pál