Az íreknek megérte oktatásra költeni

Elsősorban oktatásra és infrastruktúra-fejlesztésre költötte az uniós támogatásokat a Magyarországhoz hasonló gazdasági helyzetben lévő Írország, Portugália és Spanyolország  uniós csatlakozása után. Mindhárom ország lendületesen fejlődött az elmúlt másfél évtizedben, de példájuk szerint a tartós növekedés az oktatási rendszer fejlettségén múlik.

Portugália

1989-1993: az első támogatási időszak

Portugália számára a legnagyobb összegű támogatásokat a regionális alap biztosította ebben az időszakban. Összesen 8334 millió ECU (93-as árakon) támogatást kapott Portugália az EU-tól, melyet 17180 millió ECU nemzeti támogatás egészített ki. Az uniós támogatás az időszakban a portugál GDP-hez évenként átlagosan 3 százalékkal járult hozzá.

Az infrastrukturális fejlesztéseknél a szállítás területén a fő prioritást az utak fejlesztése kapta, a szállítás fejlesztésére utalt források több mint 60 százalékát utakra költötték. A telekommunikációban fejlett technológiájú szolgáltatások jelentek meg, az energiaellátás területén csökkentették Portugália kiemelkedően magas függőségét a kőolajtól.

1994-1999: a második támogatási időszak

A legnagyobb összeget az 1994-1999-ig tartó második támogatási időszakban a versenyképesség erősítésére kapta az ország, ez magában foglalta az infrastruktúra és a gazdaság főbb ágainak modernizációját. Kiemelt cél volt még a regionális fejlesztés, az emberi erőforrások fejlesztése, és az életminőség javítása. A Bizottság becslése szerint a második időszakban a támogatások összesen a GDP 5 százalékkal nagyobb növekedését idéztek elő, mint anélkül. Ekkor a strukturális alapoktól 13998 millió ECU-t, a Kohéziós Alaptól 3061 millió ECU támogatást kapott az ország, amit 6057 milliós nemzeti hozzájárulás és 6100 millió ECU Európai Beruházási Banki kölcsön egészített ki.

A harmadik támogatási periódusban, mely 2000-től 2006-ig tart, az EU 20535 millió eurót juttat Portugáliának a strukturális alapokból. Ehhez járul hozzá a nemzeti költségvetés 12265 millió euróval. A Kohéziós Alapból Portugália 3299 millió eurót kap a hét év alatt.

Fejlődés a számok tükrében

Az egy főre jutó GDP 1986 és 1999 között az EU-átlag 55 százalékáról 76 százalékára növekedett Portugáliában. A fejlődés hosszú távon az infláció csökkenését hozta. Különösen az 1990-es évtized volt ebből a szempontból sikeres: az 1990-es 12,6 százalékkal szemben 1999-re 2,2 százalékra csökkent a portugál inflációs ráta. 1986-ban, a csatlakozás évében 8,6 százalékos munkanélküliségi ráta 2000-re 4,1 százalékra csökkent, ami jelenleg kevesebb, mint az EU-átlag fele. Az egészségügyi kiadások 1985 és 1998 között a GDP 6,3 százalékáról annak 7,7 százalékára nőttek.

Spanyolország

1986 óta az ország jelentős mértékben felzárkózott az Unió átlagához. Spanyolországban az egy főre eső gazdasági teljesítmény 1986 és 1999 között a 15 EU-tagország átlagának 71 százalékáról annak 82 százalékára nőtt.

1989-1993: az első támogatási időszak

Az 1989-93 közötti hat évben Spanyolország több mint másfélmilliárd pezetányi támogatást kapott az Unió strukturális alapjaiból. Ez az összeg a nemzeti hozzájárulást is hozzászámítva, évente a spanyol GDP kb. 1,5 százalékát tette ki. A juttatások legnagyobb része, hasonlóan Portugáliához, a regionális alapból származott.

Az infrastruktúra fejlesztésére fordították az első támogatási periódusban az országnak juttatott 1. cél támogatások 70 százalékát. A második legfontosabb terület, mintegy 15 százalékkal, a kézművesipar, vállalati szolgáltatások támogatása volt.

Ebben a támogatási periódusban az 1. cél régiói esetében együttesen az egy főre jutó GDP az Uniós átlag 68,3 százalékáról 73,5 százalékára emelkedett. Az újonnan épült autópályák 54 százalékát és az autóutak 36 százalékát a strukturális juttatások finanszírozták.

1994-1999: a második támogatási időszak

A második támogatási időszakban Spanyolország 31,7 milliárd eurót kapott a strukturális alapokból. A strukturális alapok juttatásain kívül a Közösségi Kezdeményezések további 2,6 milliárd eurót tettek ki.

A teljes beruházási összeg 55 százaléka az alap infrastruktúra, elsősorban a közlekedés, szállítás fejlesztésére használták fel.

2000 - 2006: A harmadik támogatási időszak

A harmadik támogatási időszakban Spanyolországnak mintegy 40 milliárd euró támogatást szánnak a különböző strukturális alapokból. Ismét az ERDF támogatásai teszik ki a legnagyobb tételt, ezt követi a Szociális Alap támogatása. A legkevésbé fejlett régiókban a finanszírozást ismét főleg az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A teljes beruházási összeg 58 százalékát elsősorban a közlekedés, szállítás fejlesztésére szánják. Az összfinanszírozás ötödét az ipar, szolgáltatások, és a turizmus fejlesztésére, míg, további mintegy ötödét a képzésre fordítják a harmadik támogatási időszakban.

Írország

Írország elsősorban az oktatás fejlesztésével érte el nagymértékű fejlődését. Az ország 1973-ban periférikus, relatív szegény országként csatlakozott az EU-hoz. Az egy főre eső jövedelem az EU-átlag 62 százaléka volt. A déli tagállamok csatlakozása nyomán kibővült támogatási források alapvetően hozzájárultak az "ír csoda" megvalósulásához is. Írország az utóbbi 15 évben Európa legnagyobb gazdasági sikertörténetét tudhatja magáénak. Az ország gazdasági teljesítménye 1998-ra már az EU-átlag 108 százalékára nőtt.

1989-1993: az első támogatási időszak

1989-93 között 4200 millió ECU strukturális támogatás jutott Írországnak. Ez a nemzeti hozzájárulással együtt 9500 millió ECU beruházást finanszírozott. A támogatások ebben az időszakban 2,5 százalékkal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. 1993-ban Írországban az egy főre eső nemzeti jövedelem már az EU-átlag 77,7 százaléka volt.

1994-99: a második támogatási időszak

1994 és 1999 között 5600 millió ECU támogatást kapott az ország a strukturális alapoktól, amivel a nemzeti hozzájárulást is számítva 10300 millió ECU beruházás valósult meg. A támogatások legnagyobb részét az emberi erőforrások, ipar és mezőgazdaság, illetve a közlekedés fejlesztésére fordították. 1994-ben az ír kormány 8 regionális hatóságot állított fel a térségbeli fejlesztések kezelésére.

Ez időszak alatt az ír GDP évi 8 százalékkal nőtt, a foglalkoztatottság pedig évi 4,5 százalékkal bővült.

2000-2006: A harmadik támogatási időszak

Az ír gazdaság gyors fejlődése okán Írország országos szinten elérte az Unió GDP/fő-ben mért fejlettségi szintjét. Ezért elvesztette volna 2000-re azt a jogát, hogy az 1. támogatási cél alá tartozzon. Az ír kormány ezért két nagyobb régiót hozott létre: a Border-Midland-Western régiót, ami 2006 végéig jogosult még az 1. cél támogatásaira és a Southern-Eastern régiót, ami 2005-ig kifutó, átmeneti támogatásban részesül.

Az időszakban a strukturális alapok 3170 millió euró támogatást adnak, melyhez 7002 millió euró nemzeti támogatás járul. A 2000-2006 közötti pénzügyi támogatások elsősorban a regionális fejlődésre, emberi erőforrásokra és infrastruktúrára fókuszálnak. A támogatások éves összege a periódus előrehaladtával csökken, a kifutó támogatásoknak megfelelően.