Az íreknek megérte oktatásra költeni

Elsősorban oktatásra és infrastruktúra-fejlesztésre költötte az uniós támogatásokat a Magyarországhoz hasonló gazdasági helyzetben lévő Írország, Portugália és Spanyolország  uniós csatlakozása után. Mindhárom ország lendületesen fejlődött az elmúlt másfél évtizedben, de példájuk szerint a tartós növekedés az oktatási rendszer fejlettségén múlik.

Erős oktatás, gyors növekedés

Az ír csoda titka az, hogy nem elég a szűken vett infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani, hanem növelni kell a termelékenységet a munkaerő képzése, a szakképzés javítása által. Ezáltal lehet ugyanis hatékonyan kihasználni a fejlesztések nyújtotta lehetőségeket. Több ország esetében ez nem, vagy nem kellő mértékben történt meg, ezért a fejlődés lassabb az elméletileg elérhetőnél. Itt gondolhatunk Görögországra vagy az utóbbi időben a Portugáliában felmerülő aggodalmakra.

Írország fejlesztési modellje, amely eleinte a képzésre helyezte a fő hangsúlyt, s kihasználta az országba nagy volumenben érkező külföldi tőke modernizációs hatását, a felzárkózás terén messze a legsikeresebbnek bizonyult. Magyarország számára biztató, hogy gazdasági szerkezetének és gazdaságpolitikájának több vonása tekintetében közel áll, illetőleg közeledik az ír modellhez.

Portugália: alacsony termelékenység, alacsony bérek

A portugálok az elmúlt több mint másfél évtized látványos fejlődése ellenére sem feltétlenül optimisták. A bérek felzárkózása ugyanis jóval lassabb a GDP-növekedésénél. Ennek fő oka a termelékenység továbbra is viszonylag alacsony színvonalában keresendő.

A megoldási lehetőség lenne számára, ha tudná növelni a termelékenységet a munkaerő képzése, a szakképzés javítása által.

Nem csökkentek a spanyol régiók közötti különbségek

Az ország EU-tagságának első másfél évtizede Spanyolország látványos felzárkózását hozta. Ha a régiók szintjét tekintjük, akkor azonban egyes kiugró példák ellenére azt tapasztalhatjuk, hogy az országon belüli területi különbségek alapvetően nem csökkentek. Ez azt jelenti, hogy minden régióban jelentős változások következtek be, a különbségek úgy maradtak meg, hogy azért időközben minden terület fejlődött.

Ez a tapasztalat Magyarország számára is lényeges információtartalmat hordozhat, hiszen nekünk is egyszerre kellene felzárkóznunk az EU átlagához, s csökkentenünk a hazánkban meglévő területi különbségeket.