Termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog

A termőföldről szóló törvény tavaly év végi módosítása következtében változott az elővásárlási, előhaszonbérleti jog szabályozása is. A törvény végrehajtására kiadott 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet tartalmazza az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának a 2002. február 22-től hatályos szabályait.

Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés kezdőnapját követő 15 napon belül az ajánlatot elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot tehet. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni azt is, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik. A nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelynek elfogadás esetén tartalmazni kell azt is, hogy a nyilatkozattevő milyen jogcímen (pl. családi gazdálkodó, vagy helybenlakó szomszéd) gyakorolja az elővásárlási jogát. A nyilatkozatot postai úton, tértivevénnyel kell a jegyzőnek megküldeni, illetve az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadni.

Nem köti az eladót az olyan elfogadó nyilatkozat, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn túl, illetve az ajánlattól eltérő tartalommal tesz meg.

Szerződés létrejötte

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve átvett nyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az ajánlat eredeti példányával, valamint a nyilatkozatokkal együtt az eladónak postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.

A szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval történt közlésével jön létre. Több elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén a szerződés a rangsorban előrébb állóval, több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti személlyel jön létre.

A belföldi magánszemélyek termőföld tulajdonszerzése azonban korlátozott. Csak olyan mértékben szerezhetnek termőföldet, hogy a tulajdonukban legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (AK) értékű termőföld legyen. A fenti mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni. Figyelmen kívül kell hagyni azonban a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet. Belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezetek termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezhetik meg.

Földhivatali eljárás

A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelemhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiraton kívül mellékelni kell:

• az ajánlatot, amelyre a jegyző rávezette a kifüggesztés és a levétel időpontját,
• az ajánlatra tett nyilatkozatokat, valamint
• az iratjegyzéket.

A fentieken túl a tulajdonszerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemében nyilatkoznia kell arról is, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát a körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti. A szerzési korlátozásban ütköző szerződés semmis.