A spekuláció éve

Az év elején a forint mellett és sikertelenül, később ellene és sikeresen spekuláltak külföldi befektetők a gazdaságpolitika ellentmondásait kihasználva, kétszer is szigorításra kényszerítve a kormányt és a jegybankot. Jövőre csökken az szja, de várhatóan többet adózunk. Az amerikai gazdaság már rohamosan nő, az európai alig. Kommandósok tartóztatták le a leggazdagabb oroszt, vállalata többségét pedig államosították. Olvassa el, mi történt idén a gazdaságban!

Forrás: EPA/Reuters/Alexander Natruskin

Az idei év kétségkívül legnagyobb vihart kavaró nemzetközi vállalati botránya a Jukosz-ügy volt. Az orosz olajipar zászlóshajója ellen nyár óta folynak a különböző ügyészségi vizsgálatok, a cég csúcsvezetőit pedig adócsalás és állami javak eltulajdonításának vádjával őrizetbe vették. Az ügy csúcspontja, a Jukosz vezérének, Mihail Hodorkovszkijnak október végi letartóztatása, és a cég részvényeinek állami lefoglalása volt. Azóta Oroszország leggazdagabb embere börtönben ül, közben lemondott a vállalat irányításáról, és meghiúsult cégének a Szibnyefty olajvállalattal tervezett fúziója is. Elemzők szerint a Jukosz-ügy csak részben szól az olajról; a legnagyobb orosz olajcég lefejezése mögött sokkal inkább Putyin elnök azon szándéka állhat, hogy az oligarchiát minden áron távol tartsa a politikai élettől, a Jelcin-korszak embereit pedig végleg kisöpörje a hatalomból.

Vlagyimir Putyin még 2000-ben, elnökké választásakor háttér-megállapodást kötött a legbefolyásosabb orosz üzleti körökkel, hogy nem firtatja, mi módon jutottak hatalmas vagyonukhoz, cserébe ők sem próbálkoznak politikai hatalomszerzéssel. A hallgatólagos egyezséget eddig Borisz Jelcin két bizalmasa, Borisz Berezovszkij és Vlagyimir Guszinszkij szegte meg. Velük Putyin rövid úton le is számolt, jelenleg külföldön keresnek menedéket.

Hajtóvadászat a leggazdagabb orosz ellen

Forrás: MTI

Őket követte Mihail Hodorkovszkij Jukosz-vezér, aki ellen a nyár folyamán sűrűsödtek a kihallgatások, és megszaporodtak a cég székházaiban tartott házkutatások is. Az egyre inkább érezhető politikai tisztogatás ellen úgy tűnik még idejében sikerült Angliába menekülnie Roman Abramovicsnak, aki többek közt az Aeroflot, vagy a RusAl alumíniumipari konszern korábbi, a Szibnyefty olajcég és a Chelsea brit futballklub jelenlegi tulajdonosa.

Putyin elnök a nyáron és az ősz folyamán is többször figyelmeztette Hodorkovszkijt, - aki egyébként komoly összegekkel, nyíltan támogatta az ellenzéki liberális pártokat - hogy lehetőség szerint tartsa távol magát a politikától. Az orosz elnök végül október végén cselekvésre szánta el magát és elrendelte Hodorkovszkij letartóztatását. A cégvezetőt formálisan adócsalással, és állami javak eltulajdonításával vádolják, azonban ezek a vádpontok az orosz oligarchia gyakorlatilag mindegyik tagjára alkalmazhatók lennének.

A Jukosz vezére mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, és azt hangoztatta, hogy tisztán politikai okai vannak őrizetbe vételének. Ezután az orosz államügyészség lefoglalta a Jukosz vezetőinek tulajdonában lévő részvények közel 60 százalékát, és vizsgálni kezdték az olajcég kitermelési koncesszióit is. Egyes elemzők szerint az előbbihez hasonló lépésre az 1917-es államosítások óta nem volt példa.

Formálódó új elit

Mások a nyilvánvaló politikai szándékok mellett azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy tulajdonképpen a hatalmasra nőtt Jukosz-vagyon újraelosztásának a kísérletéről van szó, amelyre a volt katonatisztekből és KGB-sekből álló formálódó új politikai elit tart igényt. Az olajcéget és vezetőit ráadásul azzal vádolják, hogy 5 milliárd dollárnyi adó megfizetését mulasztották el. Ha a vád igaznak bizonyulna, úgy az állam rátehetné kezét a cég részvényeinek közel egynegyedére.

Forrás: ==

Az akciók mögött az a szándék is állhat, hogy a Jukosz - vagy annak tekintélyes része - lehetőleg ne kerüljön külföldi tulajdonosok kezébe. Korábban ugyanis az amerikai ExxonMobil jelentkezett be a Jukosz legalább 25 százalékára. Az új elit megerősödését jól érzékelteti, hogy Putyin eltávolította környezetéből a Jelcin-korszak idején kialakult csoport, a politikusokból és oligarchákból álló Család utolsó tagját, az elnöki adminisztráció irányítóját, Alekszander Volosint. Helyére saját hívét, 2000-es elnökválasztási kampányának vezetőjét, Dmitrij Medvegyevet nevezte ki.

Behódoló oligarchia

Az orosz oligarchák kezdetben hevesen tiltakoztak Hodorkovszkij meghurcoltatása ellen, később azonban Putyin egyértelművé tette számukra: vagy eleget tesznek szociális kötelezettségeiknek és megosztják vagyonukat, vagy hasonló vizsgálatokra számíthatnak, és kockáztatják a vagyon elvesztését. Az üzletemberek többsége megadta magát Putyinnak, sőt kijelentették, hogy nem szándékozzák átlépni az üzleti élet és a politika közötti határvonalat. Putyin közben decemberben a várakozásoknak megfelelően győztesen került ki a parlamenti választásokból, ami nyilván tovább erősíti politikai hatalmát, ugyanakkor várhatóan teljesen ellehetetlenülnek a még ellenálló - bár kis számú - üzletemberek, élükön az egységes energiarendszert irányító vállalat Jelcin-párti vezetője, Anatolij Csubajsz.

A Jukosz ügy legfrissebb fejleménye, hogy felbontották a Szibnyefty olajvállalattal tervezett fúziót. Az egyesülési folyamatot a kisebb partner - amelyben egyébként Abramovics a fő tulajdonos - kérésére állították le. Moszkvai lapértesülések szerint a fúzió leállításáról Abramovics előzőleg konzultált Putyin elnökkel, akinek nem volt ellenvetése. Mások egyenesen arra gyanakszanak, hogy Abramovicsot megzsarolták: akadályozza meg a Jukosszal való fúziót, vagy ellenkező esetben ő is Hodorkovszkij sorsára juthat.