Kötelező felelősségbiztosítás

Minden magyarországi telephelyű (Magyarországon forgalomba helyezett, magyar rendszámtáblával ellátott) gépjármű üzemeltetéséhez - az üzemeltetés során okozott kár megtérítésére - érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződésre van szükség.

A biztosító - biztosítás hiányában pedig az ún. Kártalanítási Számla kezelője - egy biztosítási esemény vonatkozásában

• a dologi károkat káreseményenként 500 millió Ft-ig,
• a személyi sérülés miatti károkat károsultanként 1250 millió Ft-ig

téríti meg. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény (pl. tömegbaleset) a felelősségbiztosítás szempontjából egy biztosítási eseménynek minősül. A fenti összeget meghaladó károk esetén a kártérítési igényeket a biztosító arányosan téríti meg.

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely

• a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
• a károkozó gépjárműben keletkezett;
• a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
• sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
• a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
• a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;
• üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
• gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
• környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
• a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;
• háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

Ha a biztosítási szerződés a díjfizetés elmulasztása miatt szűnik meg, a biztosító helytállási kötelezettsége a szerződés megszűnését követő 30 napon belül bekövetkezett káresetekre még fennáll. Ilyenkor azonban a biztosító az üzembentartótól a kifizetett kártérítési összeg megfizetését követelheti.

A Kártalanítási Számla kezelője (MABISZ) a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzemben tartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel.

A felelősségbiztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. (A nemzetközi megállapodásban részt vevő országok listáját a PSZÁF minden év január 15-éig a Magyar Közlönyben teszi közzé.

Ha a biztosított a Magyar Köztársaság területén kívül, a fent meghatározott országok területén okozott kárt, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerződésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn. Ha felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartó a magyarországi telephelyű járművével más tagállam területén kárt okoz, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult kárát (vagy a külföldi nemzeti iroda, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy garanciaalapja visszakövetelési igényét). Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelőjét a megtérítési kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.

Ha - a Magyar Köztársaság területén kívül - az EGT más tagállamában vagy a zöldkártya rendszer másik tagországában tagállami telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak emiatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik (szenvedett kár), kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

Kártérítés megtérítése

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

• attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
• a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
• a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
• a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
• az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
• a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
• a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;
• az üzemben tartótól, ha a káresemény biztosítás nemfizetés miatti megszűnését követő 30 napos időszak alatt következik be.

A megtérítési igény mértékét a vonatkozó kormányrendelet tartalmazza.